facebook


Agromorzsa I.

2016.10.27. 10:00 Imre Laci

tojas.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: tojás tyúk csibe házi petesejt tyúktojás

Áfatalány

2016.04.29. 09:00 Imre Laci

Valamivel több, mint egy hete lengette meg a hírt a Kormány, hogy januártól csökkenteni kívánják a tej, a tojás és a baromfihús ÁFA-ját 5%-ra. A hírt bejelentő Lázár János elsőként a nyugdíjasokat jelölte meg az intézkedés haszonélvezőjének, s ebből arra lehet következtetni, hogy '18-hoz közeledve megindul lassan a kampány.

thinking2.jpg

Időről időre felhozza az alapvető élelmiszerek ÁFA-jának csökkentését a mindenkori ellenzék és a szakmai szervezetek is. A dolog pikantériája azonban, hogy manapság a szakmai szervezetek élén többnyire a Kormányhoz közelálló személyek diszponálnak. Így fordulhatott elő, hogy Jakab István, a MAGOSZ elnöke és az Országgyűlés alelnöke tétlenül figyeli, hogy a MAGOSZ alelnökök a tisztességtelen kereskedelmi szereplők ellen tüntetnek szerte az országban. Az egyik ilyen tüntetésen elhangzott egy mondat, amely tökéletesen summázza az ország helyzetét. A felszólalás lényege az volt, hogy Magyarországon van egy ember, akinek egyetlen tollvonásába kerülne a piac rendbetétele. Mert valljuk be, kis hazánkban az csalhat ÁFA-t, akinek megengedik. Így fordulhat elő, hogy a sok száz millió kilogramm tejet az országba importáló cégek érintetlenek maradnak, s az ellenük szervezett tüntetéseken olyan személyek szólalnak fel, akik közvetlen kapcsolatban állnak az agrár szakigazgatás és törvényhozás vezetőivel.

Persze ne felejtsük el, hogy a migráns kártya elkopása után feltétlenül szüksége van a Kormánynak valamire, amivel el lehet halványítani az MNB-botrány okozta népszerűség csökkenést, s valószínűleg az érintett élelmiszerek áfájának csökkentése mögött efféle politikai szándékok rejlenek.

Önmagában ez így leírva jó eséllyel senkinek nem jelent óriási meglepetést, hiszen aki kicsit is foglalkozik a hazai agrárpolitikával, és ismeri a közszereplőket, ezt látja maga is. Ellenben az már más kérdés, hogy vajon van-e szándék a Kormányban a tejpiac megtisztítására, és ha igen, vajon mire vár?

Erre a kérdésre valószínűleg az az egyetlen elfogadható válasz, hogy most készítik elő a terepet egy igazán jelentős ágazati-gazdasági húzásra. Nem lennék meglepve, ha a nyers tej hosszú ideje botrányosan alacsony felvásárlási ára következtében az igazán nehéz helyzetbe kerülő gazdaságok - a túlélés végett - hirtelen új gazdára lelnének. A piac tulajdon-viszonyainak átalakulása után már "megéri" majd a reguláció, s így nem hogy kettő, de akár több legyet is lehet ütni egy csapásra! (Megszerzett termőföld után járó támogatás, tejtermelő tehenek támogatása, állatjóléti támogatás, és a várhatóan növekvő tejár jelentette extra profit.)

Ne felejtsük el, hogy a lakosság utoljára az élelmiszerről fog lemondani, így tehát aki a mindennapi betevőt termeli, mindig talál piacot.

Szólj hozzá!

Címkék: tej adó tojás áfa hús baromfi

Kilós ár a tojásokra

2012.08.30. 10:00 Imre Laci

Hatályba lépett a rendelet, mely kötelezővé teszi a jövőben a tojások kilogrammonkénti árának feltüntetését a dobozokon és tálcákon, természetesen az eddig használt forint/darab ár mellett, olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.

A rendelet célja, hogy többlet információval lássák el a vásárlókat, akik ezen adatok alapján feltételezhetően tudatosabban tudják majd elkölteni pénzüket. Az új szabályt - ahogy arra a VM hivatkozik is - a Tojástermelők Szövetségének felkeresésére hozták létre.

Normál & kétszikű tojás.JPG

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy melyik tojást lesz érdemes preferálni, azt, amelynek magasabb a kilónkénti ára, vagy amelyiknek alacsonyabb? Feltételezhetjük-e, hogy a tojások méretétől függetlenül a megvásárolt tojásokban a héj és a hasznos rész közti arány állandó? Hiszen ha az adott tojást termelő fajtára vagy hibridre a vastagabb (0,37 mm) héj jellemző, akkor a tíz darabos kiszerelésű étkezési tojás súlya nagyobb lesz, valószínű tehát, hogy többet is fognak elkérni érte az üzletek. De az biztos, hogy a vásárlók nem kívánnak a "többlet" héjért többet fizetni, így tehát a héj:hasznos rész arányt is illendő volna feltüntetni. Erre persze egyelőre nem lesz lehetőség, sem a termelő és/vagy csomagoló üzemben, sem pedig az üzletekben. A tojáshéj vastagsága, minősége pedig több környezeti faktortól is függ.

Első és legfontosabb ilyen befolyásoló tényező a takarmányozás. A vitamin-, foszfor-, kalcium-, vagy fehérjehiányos takarmányozás okozója lehet a deformált, vékony héjú tojások termelésének. Ezek a tojások nagyobb eséllyel sérülnek meg, vagy törnek össze a szállítás során. Meghatározó továbbá az állatok tartásának technológiája, a technológiához kapcsolódó szabályok betartása, így például az állománysűrűség, vagy az egyes stresszhatások.

Nem lehet tehát kijelenteni, hogy valamely fajta, vagy hibrid szebb, a kívánalmaknak megfelelőbb tojásokat termel, mint ahogy a tojáshéj vastagságára sem szabad szelektálni, hiszen a vastag tojáshéj gátolhatja a tenyésztojásban lévő csibe fejlődését, a vékony héjú tojás pedig ki van téve a fizikai sérüléseknek. Az tehát, hogy étkezési célra direkt vékony héjú tojást termeljenek a gazdák, nem lehetséges.

tojások.JPG

Ezen felül a VM leközölt a cikkében egy apró tévedést, mégpedig a tojásméretek származásával kapcsolatban. Nem igaz, hogy a kisméretű tojások külföldről, a nagyok pedig magyarországi termelőtől származnának. Az előfordulhat, hogy a hazai boltok polcain található külföldi tojások jobbára a kisebb (S) kategóriába esnek, de ez nem azért van, mert szlovák, vagy lengyel. Ez azért van, mert az adott cég ilyen árut rendelt onnan. Ahogy bármely magyarországi termelőnél jönnek létre kis méretű, és akár extra nagy (XL) tojások is. Beltartalmuk tekintetében pedig nincs különbség az egyes méretek között. Az más kérdés, hogy a héj-hasznos rész arány milyen az eltérő kategóriák esetén.

Summa summarum: a tojások árának pontos meghatározásához, ahhoz, hogy a fogyasztó valóban tudatosan tudjon választani, a tojás hasznos részeinek (sárgája, fehérje) és héjának súlyban kifejezett arányát kellene a csomagoláson feltüntetni.

1 komment

Címkék: hasznos tojás ár arány súly kilogramm fehérje kg rész héj sárgája

Mennyit ér a tojás?

2012.03.30. 23:54 Imre Laci

Természetesen nem szeretnék gazdasági elemzésekbe bocsátkozni, csupán reflektálni szeretnék az elmúlt pár hétben történt tojásár robbanásra. Mert gondolom senki figyelmét nem kerülte el (nem is kerülhette, hiszen az összes hírportál cikkezett róla), hogy míg az egyik nap 37-42 forintot kellett fizetni a tojás darabjáért - mérettől függően persze -, addig ma már szinte mindenhol 50 Ft felett mozog az ár.

A drágulás persze várható volt, hiszen nem egy éve készülünk az EU által előírt állatjóléti szabályoknak megfelelő ketreces tojótyúktartásra való átállásra. A Magyar Agrárkamara valamivel több mint egy éve készített egy, a témát egészen jól körbejáró összefoglalást. Az alábbi linken megtekinthető.

Pár évvel ezelőtt, amikor szintén egy hirtelen jött árnövekedés miatt zengett a sajtó a tyúktojástól, egy ismerősöm, panaszos szavaim hallatán a fejemhez vágta, hogy úgy csinálok, mintha naponta legalább tizenöt tojást ennék meg. Akkor döbbentem rá, hogy az emberek többsége nincs is tisztában azzal, hogy nem csupán a reggeli rántottával vagy tükörtojással fogyasztunk tojást!

A legrövidebb választ ezzel a friss cikkel tudnám adni, amely bár nem hazánkat érinti, de mint tudjuk, a szabályozás az egész Európai Uniót érinti, így csak idő kérdése, amíg be nem gyűrűzik Magyarországra is.

Forrás: dallacucina.freeblog.hu

Azok számára, akik nem jártasak az élelmiszeriparban, azok a cikkből rájöhettek, hogy bizony a tojás árának növekedése, a termelés szűkülése igen sok feldolgozót érint, mint például a tésztagyárakat, cukrászdákat, stb...

A tojás ára tehát egyfajta indikátor, amely előre vetíti bizonyos termékek árának alakulását. Ilyen esetekben tehát elsősorban a gondba jutott termelők és feldolgozók után természetesen a fogyasztók (is) fogják szívni a fogukat! Köztük természetesen én is, mivel megboldogult gyermekkoromban a tojás rendszerint az olcsó élelmiszerek közé volt sorolható. Akkoriban egy három vagy négy tojásból összedobott rántotta a szegények ebédje és/vagy vacsorája volt, míg ma már az a négy tojás nem is olyan olcsó...


 

Szólj hozzá!

Címkék: tojás ár tészta ipar cukrász

Az EU-s tyúktartásról

2012.01.26. 19:14 Imre Laci

Egyre több helyen jelennek meg hírek, hogy szorul Magyarország nyaka körül a hurok, mivel nem teljesítettük az EU-s állatjóléti előírásokat 2004-es belépésünk óta. A tojóketrecek komfortosabbá tételét célozták meg a szabályok. Az egy-egy állatra jutó nagyobb mozgástéren túl az ösztönös viselkedési motívumok kiélésének lehetőségét is biztosítaniuk kell az új ketreceknek. Így kaphatott helyet a leárnyékolt ülőrúd, azaz a tojófészek, illetve a műfű, amelyen kapirgálhat az állat.

A gyakorlatban volt szerencsém számos tojótelepen megfordulni, kikérni a tulajdonosok, üzemeltetők és telepvezetők véleményét az új szabályozásról. Túlzás nélkül mondhatom, hogy egyhangúan elutasították az újításokat, de nem azért, mert ők nem hisznek az állatjólét "intézményében", hanem pusztán azért, mert a jelenlegi helyzetben az állatok több veszélynek vannak kitéve mint korábban.

Az első és leggyakrabban említett negatívum, hogy a kapirgálási ingerek kiélésére a ketrecbe rakott műfűben remekül érzik magukat a különböző élősködők. Így fordulhatott elő, hogy az eddig ilyen szempontból teljesen mentes állomány 100%-ban fertőzött lett tetűtől. A nagyobb mozgástér pedig azt eredményezte, hogy az állatok elkezdték egymást csipkedni, ami pedig az elhullási mutatókat növelte +2-4%-kal. Az egyik telepen ez ellen úgy kívántak védekezni, hogy vörös fénnyel világították meg az állatokat, mivel egy kutatás azt mutatta ki, hogy így elkerülhető a kannibalizmus. A dolognak az lett az eredménye, hogy a tyúkok látása drasztikusan romlott.

Az pedig, hogy hazánk nem tudott átállni az új rendszerre, nem csoda. A nálunk sokkal jobban szervezett mezőgazdasággal rendelkező, százszorta tőkeerősebb Hollandiának sem sikerült maradéktalanul felszámolnia a korábbi, nem EU-konform ketrecrendszereket. Az viszont elgondolkodtató lehet, hogy milyen szankciókkal lesz képes sújtani az EU azon országokat, amelyek az elkövetkezendő két hónapnyi türelmi idő alatt sem fog teljesen átállni az új, állatbarát technológiára. A Nyugat-európai piac igen fogékony az efféle animal-welfare kérdésekre, így minden bizonnyal el fogják utasítani az azon országokból érkező étkezési tojásokat, amelyek még nem alkalmazzák az új vívmányokat. Ezen gondolatmenetet követve felmerülhet, hogy az új szabályozásra kimondottan azért volt szükség, hogy ismét versenyképesek lehessenek az igen drágán üzemelő brit és egyéb telepek.

Persze a szabályhoz igazodnia kell Magyarországnak, a 2004-es EU-hoz való csatlakozásunkkor vállaltuk a kötelezettségeket. A kérdés persze az, hogy milyen átalakulást fog okozni az itthoni termelésben, illetve a tojás árában (ami nem csak a közvetlenül fogyasztásra szánt, hanem az élelmiszer alapanyagnak felhasznált tojásra is vonatkozik).


 

Szólj hozzá!

Címkék: európai eu unió tojás ketrec termelés konform tojótyúk