facebook


Tejguruk

2016.11.29. 14:35 Imre Laci

Egy érdekes, és igen beszédes cikket hozott le ma a napi.hu, amely ugyanakkor fel is vet pár kérdést. Olyan kérdéseket, amelyekre aligha lehet stabil, gazdasági tényekkel igazolható magyarázatot adni.

milkprice.jpg

A nyers tej árának drasztikus esésére még az előtt került sor, hogy az EU megszüntette a szektor termelését korlátozó kvótát. Már hónapokkal a hivatalos megszűnése (2015. március 31.) előtt az ágazati résztvevők attól tartottak, hogy Olaszország, Lengyelország és Hollandia jelentős tejelőállomány-bővítésbe kezd, és ez a többi EU-s tagország piacára is drasztikus kihatással lesz. Érdekesség, hogy az állománynövelés elmaradt, a nyers tej felvásárlási ára viszont soha nem látott mélységekbe zuhant.

A termelők már akkor jelezték, hogy ha huzamosabb ideig nem stabilizálják a tej felvásárlási árát, nagyon sokan fogják állományukat vágóhídra küldeni, hiszen a 100 forintos kilogrammonkénti önköltség és a 0,2 €-s felvásárlási ár okozta óriási veszteséget szinte senki sem bírja finanszírozni hosszú időn keresztül.

Persze a hazai szakmai szervezetek gyorsan felelőst kerestek, és rá is találtak a tagállamok között fuvaroztatott, ÁFA-csalás útján a boltok polcaira kerülő UHT tejet értékesítő cégekben. Hosszú hónapok küzdelme és demonstrációk tucatjai után sikerült elérni, hogy a Kormány a nyers tej (!) ÁFA-ját 2017 január 1-jétől az eddigi 18%-ról 5%-ra csökkenti.

Ami viszont nem fér a józan paraszti ésszel gondolkodó blogger fejébe: ha Európa lakosságát nagyjából állandónak tekintjük, és nem számolunk drasztikus tejtermék-fogyasztás növekedéssel, úgy a nyers tej iránti keresletet is stabilnak vehetjük. Ha ezt a logikát követjük, eleve nem szabadott volna 60 Ft/kg-ig csökkennie huzamos időre a felvásárlási árnak, s ha valóban az ÁFA-csalók okozzák a problémát, hogy lehet, hogy az azt felszámoló törvények vagy egyéb más intézkedések meghozatala nélkül is az év végére 0,35 €-ig emelkedett a tej ára. A kisebb telepek bezárásával nem magyarázható a tej árának növekedése, hiszen minden felvásárló tudta, hogy mekkora nyersanyag készletre van szüksége ahhoz, hogy saját piacait ellássa feldolgozott termékekkel. (Magyarra lefordítva: "Te Pesta ne zárjá' be, adok kicsit többet a tejé', mer' nekem meg csinálnom köll a joghurtot a pöstieknek!")

Az egészet végig gondolva az emberben megválaszolatlanul maradt a kérdés, hogy ha a tej spot (nemzetközi piaci) árára nincs valódi ráhatással a gazdasági környezet, akkor mégis az mi alapján csökken, vagy növekszik? Netán van pár minden hájjal megkent üzletember, akik egy félhomályos szivarszobában két biliárdmeccs között meghatározzák, hogy hétfőtől az EU-n belül mennyit érjen egy kilogramm tej? Ha így van, kik lehetnek ezek a tejguruk, és ők milyen üzleti érdek alapján hozzák meg döntéseiket?

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország európa unió tej ár nyers

Új év, új ÁFA

2016.11.09. 21:00 Imre Laci

Jövő januártól a nyers tej ÁFA-ja a jelenlegi 18-ról 5%-ra csökken. A szakmai szervezetek ettől az intézkedéstől várják a gazdaság fehéredését (a tej "áfáztatásának" megszűnését) és a fogyasztás fellendülését. Vajon a fogyasztó is jól fog járni?

tej_1.jpg

Sajnos a magyar média hajlamos arra, hogy bizonyos dolgokat ne bontson szét eléggé, hogy a hétköznapi, a szakmában járatlan embernek is egyértelmű legyen egy-egy változás rá gyakorolt hatása. Így tehát előszeretettel hangoztatták az ágazat szakmai felügyeletét ellátó szakemberek, hogy a tej ÁFA-jának csökkentése a tej felvásárlási árának növekedését fogja eredményezni. A helyzet az, hogy az év végére az ÁFA csökkentés nélkül is el fogja érni a nyers (!) tej ára a 100-110 forintot kilogrammonként. Persze ez nem fogja kárpótolni a termelőket, hiszen év eleje óta folyamatosan óriási mínusszal termeltek meg minden kilogramm tejet. (Az előállítási költség 100 forint körül van, míg 60 forintért tudták értékesíteni a tejet.)

Mivel azonban nem a fogyasztói tej ÁFA tartalma csökken, hanem a nyers tejé, így jó eséllyel a csökkentésből fakadó összes hasznot a felvásárló és a feldolgozó fogja zsebre vágni, és az eddig megszokott áron fogja termékeit piacra dobni.

2017 első negyedévében tehát kiderül, vajon úgy reagál-e a piac, ahogy azt a szakemberek remélik, vagy eltűnik-e a fogyasztóknak szánt kedvezmény.

5 komment

Címkék: tej áfa nyers csökkentés 2017

Áfatalány

2016.04.29. 09:00 Imre Laci

Valamivel több, mint egy hete lengette meg a hírt a Kormány, hogy januártól csökkenteni kívánják a tej, a tojás és a baromfihús ÁFA-ját 5%-ra. A hírt bejelentő Lázár János elsőként a nyugdíjasokat jelölte meg az intézkedés haszonélvezőjének, s ebből arra lehet következtetni, hogy '18-hoz közeledve megindul lassan a kampány.

thinking2.jpg

Időről időre felhozza az alapvető élelmiszerek ÁFA-jának csökkentését a mindenkori ellenzék és a szakmai szervezetek is. A dolog pikantériája azonban, hogy manapság a szakmai szervezetek élén többnyire a Kormányhoz közelálló személyek diszponálnak. Így fordulhatott elő, hogy Jakab István, a MAGOSZ elnöke és az Országgyűlés alelnöke tétlenül figyeli, hogy a MAGOSZ alelnökök a tisztességtelen kereskedelmi szereplők ellen tüntetnek szerte az országban. Az egyik ilyen tüntetésen elhangzott egy mondat, amely tökéletesen summázza az ország helyzetét. A felszólalás lényege az volt, hogy Magyarországon van egy ember, akinek egyetlen tollvonásába kerülne a piac rendbetétele. Mert valljuk be, kis hazánkban az csalhat ÁFA-t, akinek megengedik. Így fordulhat elő, hogy a sok száz millió kilogramm tejet az országba importáló cégek érintetlenek maradnak, s az ellenük szervezett tüntetéseken olyan személyek szólalnak fel, akik közvetlen kapcsolatban állnak az agrár szakigazgatás és törvényhozás vezetőivel.

Persze ne felejtsük el, hogy a migráns kártya elkopása után feltétlenül szüksége van a Kormánynak valamire, amivel el lehet halványítani az MNB-botrány okozta népszerűség csökkenést, s valószínűleg az érintett élelmiszerek áfájának csökkentése mögött efféle politikai szándékok rejlenek.

Önmagában ez így leírva jó eséllyel senkinek nem jelent óriási meglepetést, hiszen aki kicsit is foglalkozik a hazai agrárpolitikával, és ismeri a közszereplőket, ezt látja maga is. Ellenben az már más kérdés, hogy vajon van-e szándék a Kormányban a tejpiac megtisztítására, és ha igen, vajon mire vár?

Erre a kérdésre valószínűleg az az egyetlen elfogadható válasz, hogy most készítik elő a terepet egy igazán jelentős ágazati-gazdasági húzásra. Nem lennék meglepve, ha a nyers tej hosszú ideje botrányosan alacsony felvásárlási ára következtében az igazán nehéz helyzetbe kerülő gazdaságok - a túlélés végett - hirtelen új gazdára lelnének. A piac tulajdon-viszonyainak átalakulása után már "megéri" majd a reguláció, s így nem hogy kettő, de akár több legyet is lehet ütni egy csapásra! (Megszerzett termőföld után járó támogatás, tejtermelő tehenek támogatása, állatjóléti támogatás, és a várhatóan növekvő tejár jelentette extra profit.)

Ne felejtsük el, hogy a lakosság utoljára az élelmiszerről fog lemondani, így tehát aki a mindennapi betevőt termeli, mindig talál piacot.

Szólj hozzá!

Címkék: tej adó tojás áfa hús baromfi

Ki nyer az ÁFA csökkentésen?

2016.01.24. 10:00 Imre Laci

Ugyan egyelőre feltételes módban szerepel a tej ÁFA-jának csökkentése a Magyar Idők által közölt cikkben, azonban figyelembe véve, hogy a weblap effektíve a Kormány szócsöve, lehet valódi szándék a hír mögött. Olyannyira, hogy termelői berkekből értesültem arról, hogy a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is összehívja tagjait, át kívánják tekinteni a közelgő változásokat.

tej.jpg

Az első és legfontosabb, hogy nem a nyers tej ÁFA-ja fog csökkenni, mivel az jelenleg nem 27, hanem 18 százalék. A cikkben is szerepel, hogy a fogyasztói tej forgalmi adóját mérséklik, ahogyan azt a sertés tőkehússal tették. Aminek a hatását mi, fogyasztók nem igazán éreztük, hiszen az átlag magyar ember nem hasított félsertést vásárol az üzletekben.

Az intézkedés előre láthatóan nem eredményezi majd a várt hatást, tehát a termelő nem fog több pénzt kapni a megtermelt tejért, illetve a fogyasztó sem fog olcsóbban hozzájutni a termékhez a boltokban. Az ÁFA csökkentése az áruházláncoknak fog extra profitot biztosítani.

1 komment

Címkék: tej áfa csökkentés terméktanács

Öntsünk tiszta tejet a pohárba

2015.10.24. 10:00 Imre Laci

Pár napja több sajtóorgánum, így a nem rég életre hívott Magyar Idők napilap is beszámolt arról, hogy a szarvasmarha ágazatban rekord mennyiségű szarvasmarha üsző (nőivarú, tejet még nem termelő egyed) került vágóhídra. A cikkben ennek egyértelmű okaként a nyers tej túltermelését jelölik meg. Nos, a helyzet korántsem ilyen egyértelmű.

heifer1.jpg

Először is, nagyon fontos tejpiaci esemény történt idén: kivezetésre került a kvóta, amely meghatározta, hogy egy-egy termelő mekkora mennyiségű tejért kaphat EU-s támogatást. (Termelhetett az adott gazdaság a kvótájánál több tejet, ám a kvóta felett termelt mennyiségre már nem kapott támogatást, és így az amúgy is legjobb esetben nullszaldós ágazat a támogatás nélkül biztosan deficites.)

A tejkvóta kivezetésekor rögtön mélyrepülésbe kezdett a nyers tej felvásárlási ára. Aki korábban 90-95 forintot kapott egy kilogramm nyers tejért, az a kvóta megszüntetése után örülhetett, ha 80 forint körüli árat tudott kipréselni a felvásárlóból. Logikus tehát, hogy ilyen feltételek mellett egyetlen dolgot tehet a termelő: csökkenti a kiadásait. Mivel az állattenyésztésben a legjelentősebb összeget a takarmányozás teszi ki, így az állománycsökkentés a legkézenfekvőbb megoldás. Ezen belül két lehetőség kínálkozik: vagy bátrabban selejtezik ki az öreg teheneket, vagy a növendékektől szabadulnak meg. Itt nyilván azokról az állatokról van szó, amelyek normális körülmények között a tenyészutánpótlást jelentették volna. Fontos továbbá, hogy elsősorban a tejhasznú szarvasmarhák növendékeiről beszélünk. Ezek a fajták húspiaci értéke jóval alatta marad a kimondottan hústermelésre szelektált fajtákénál, ellenben jelentős genetikai értékkel bírnak a tejágazaton belül.

A tény tehát, hogy jelentős mennyiségű növendék került vágóhídra, valószínűleg kevésbé a tej túltermelése miatt történ meg, s sokkal inkább a tejár drasztikus csökkenésének következménye. A szarvasmarha-ágazat ráadásul - biológiai okokból kifolyólag - sokkal kevésbé rugalmas, mint a baromfi-, vagy a sertéságazat, éppen ezért jobban rá van szorulva a stabil gazdasági háttérre. Az eddig sem túl szilárd háttér felbomlott, és ennek következménye a termelőn csapódik le. (Megfigyelhető, hogy a felvásárlási ár zuhanását nem követte egyenes arányban a fogyasztói ár változása.)

Szólj hozzá!

Címkék: tej export kvóta szarvasmarha selejt Magyarország Európa Unió