facebook


Agrobox 1.

2013.11.06. 23:00 Imre Laci

Májusban írnom kellett egy blogbejegyzést azért, mert egy testépítő portál önjelölt szakértője égbekiáltó hülyeségeket volt képes közzé tenni a világhálón. Nos, ismét megteszem, lényegében ugyanabból az apropóból, viszont most egy olyan weboldal szolgáltatott apropót, amely valamiféle ezoterikus témakört igyekszik feldolgozni. Nos, a suszter maradjon a kaptafánál, az élelmiszerkérdést pedig inkább azokra bízzák, akiknek valóban ez a foglalkozásuk. Persze ahhoz mindenkinek joga van, hogy ordenáré marhaságokat vessen monitorra, no de hogy még a szakmailag megalapozott hozzászólásokat is töröljék, azért az már meredek! A mai menü a filantropikum.com cikkének tételes cáfolása.

jersey tehén.jpg

Mivel a megjelentett cikk csupán egy fordítás, így elvileg az abban található óriási tévedésekért az eredeti szerző a felelős. Természetesen hibás a filantropicum.com is abban, hogy egy ilyen téves és ártalmas (!) írás terjedhet a világhálón, félrevezetve laikus emberek százait.

Az első hiba az, hogy már a cikk elején nem tájékoztatják arról az olvasót, hogy az abban foglaltak egésze az Egyesült Államok mezőgazdaságára vonatkoztatandó, hiszen az író, John Pierre is amerikai állampolgár. Ez azért lényeges, mert az Egyesült Államok és az Európai Unió élelmiszer-biztonsági szabályozása nagyon sok ponton eltér. Szóval akkor kezdődjék a cikkben foglaltak tételes, tényekkel igazolt cáfolása!

Az első nagy melléfogás a tejipar szereplőit vádolni azzal, hogy dollár milliárdokat költenek termékeik népszerűsítésére. Fontos tudni, hogy Európában minden kormány törekszik arra, hogy évről évre növelje az egy főre jutó tej, illetve tejtermék fogyasztását. Ennek pedig az az egyszerű magyarázata, hogy kutatások ezrei bizonyítják, hogy azoknál a személyeknél, akik étrendjében rendszeresen előfordul a tej, vagy valamely tejtermék, sokkal kisebb eséllyel alakul ki az időskori csontritkulás, valamint több más betegség. Akit ezek a kísérletek részletesebben érdekelnek, olvasson utánuk Dr. Kukovics Sándor, A tej szerepe a humán táplálkozásban című könyvében.

"Mint minden nőstény emlős (az embert is beleértve), a tehén is tejet választ ki a kicsinye táplálására."

Nyilván itt csupán egy ordenáré fordítási hibáról van szó, mivel a tehenet nőstény emlősnek titulálni a legnagyobb szakmaiatlanság. A helyes szó, amit a tisztelt fordító keresett, a nőivarú. Ezen kívül az ember egy faj, míg a tehén egy faj nőivarú egyedének megnevezése. Tehát az ember szót is cserélném a nőre. A tehén utódát pedig nevetséges dolog kicsinynek nevezni. A teheneknek borjaik vannak. Persze ez is csupán formalitás, de a szaktudás hiányát remekül tükrözi. Az igazi nettó hülyeség azonban csak ezután következett!

"Ennek a zsír- és hormondús (közel hatvan féle hormon és növekedési faktor) anyagnak az a célja, hogy a kisborjút egy év alatt közel 317 kg-ra hízlalja."

A helyesírási hibáktól eltekintek, elnyomom magamban a nyelvtan nácit. Egészen pontosan melyik az a hatvanféle hormon, amire gondolnak? Ha ilyen súlyú állítást enged meg magának valaki, akkor legalább támassza alá egy táblázattal, hivatkozzon valamely kutatásra! A "newborn calf"-ot kisborjúnak fordítani olyan bűn, mintha valaki beállítana a Dózsa táborba zöld-fehérben, és még csodálkozna azon, ha nem hívják meg egy sörre. De maradjunk a szakmai alapokon!

bolond tehén.jpgAki azt hiszi, hogy egy borjú egy évig valóban csak a saját anyjának tejét fogyasztja, az nyisson ki egy témába vágó tankönyvet, és olvasgasson már a borjúnevelésről! A tejhasznú szarvasmarhák esetén két hónapos korban történik a "választás", amely azt jelenti, hogy a későbbiekben már nem kap tejet vagy tejpótló tápszert. Erre az időre az állat már rá van szoktatva a szálas takarmányra, vagy a szilárd tápra. Egy ilyen idős borjú (fajtától függően) 65-85 kg közötti tömegű. Egyébként a tejtermelő állományoknál nem célja a gazdának, hogy hizlalja az állatot, mivel a túlsúllyal rendelkező jószág nehezebben vemhesül, így tehát később is fog elleni, amíg pedig nem ellik le, nem fog tejelni sem, addig pedig csak takarmányozni kell, ami ugye jelentős költség. Az ipari tej előállítására használt holstein-fríz fajtát kb. 13 hónapos kor körül, illetve 350 kg testtömeg megléte esetén szokás tenyésztésbe venni. Ekkor már majdnem egy éve biztosan nem fogyaszt tejet. Hazánkban állatjóléti előírás a borjak két hónapos korban történő csoportos tartásba vétele, tehát ez a játszma már itt le is zárul.

"Vemhességi ideje alatt a tehén ösztrogénszintje közel harmincszorosára emelkedik."

A tejelő tehenek esetén gazdasági cél, hogy ellés után az állat a lehető legrövidebb időn belül vemhesüljön, hiszen akkor ismét ellés következik, s következhet az újabb laktáció. Természetesen az újbóli vemhesülésnek vannak biológiai korlátai. Az első, hogy az ellést követően a méhnek regenerálódnia kell, ezt nevezzük involúciónak. Ez kb. 40 napig tart, ez idő alatt a tehén folyamatosan tejet termel. Ha éppen a 40. napon ivarzik, ezt észre is veszik, termékenyítik és még vemhesül is, akkor is még kb. egy hét telik el az inplantációig, a méhfalba történő beágyazódásig. A vemhesség során pedig hormonális szempontból a tehén szervezetében a progeszteron-dominancia a jellemző: "A petefészken vemhességi sárgatest van, ami az általa termelt progeszteronnal gátolja a hipotalamusz-hipofízis elülső lebenyének gonadotrophormon kibocsátását (FSH, LH) negatív feed-back úton gátolva a ciklusfunkciót." (Látits, 2006)

"Napjainkban, mióta a tejfeldolgozó üzemek szinte folyamatosan “szivattyúzzák” a teheneket a nagyobb profittermelés miatt, nagyobb hormonszintek (úgy természetes mint mesterséges) vannak jelen a kinyert tejben, amelynek zsírtartalma szintén az egekben járhat."

Amennyiben a fejőházi fejést nevezi a szerző szivattyúzásnak, úgy elmondanám, hogy már a '70-es években is így történt a tehenek fejése, és pusztán a tény, hogy az állatok a nemesítés és a precíz takarmányozás végett több tejet adnak, még nem jelenti azt, hogy a tejmirigyek szekrétuma nagyobb mennyiségű hormont tartalmazna. A kettő között semmiféle összefüggés nincs. A tejleadást serkentő hormon egyébként az oxitocin, amely csupán annyit tesz, hogy összehúzza a simaizomszövetet, ezáltal az alveolusokból a tejcsatornákba áramlik a tej.

A szarvasmarhák tejének zsírtartalmát elsősorban az állat fajtája határozza meg. A nagyüzemekben tenyésztett holstein-frízek teje átlagosan 3,2-3,8% tejzsírt tartalmaz. Ez esetenként lehet 4, vagy akár 2,8% is. Vannak kimondottan zsíros tejet termelő fajták, mint amilyen a jersey, az ayrshire és a brown swiss, azaz a svájci borzderes. Ezeknek a fajtáknak itthoni tenyésztésszervezését a Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztők Egyesülete végzi. A tej zsírtartalmát befolyásolja az időjárás is. Nyáron hígabb, azaz alacsonyabb, télen magasabb a zsírtartalom. Ezen kívül a takarmány rosttartalmának növelése képes bizonyos mértékben emelni a zsírtartalmat, ez viszont kétélű fegyver, ugyanis a tejtermelésre szelektált holstein-frízeknek nagy mennyiségű energiára van szükségük az intenzív termeléshez, amelyet csak úgy tudunk biztosítani számukra, ha a takarmányban növeljük az abrak arányát, s ezzel annak rosttartalmát csökkentjük. Az egek alatt vajon mire gondol a szerző? A legzsírosabb tejet a jersey adja, de a felső érték itt is a 6-6,5%.

"Az extra mennyiségű tej termelése érdekében a tehén végletekig erőltetett tőgye néhány esetben olyan mértékben megnyúlhat, hogy azt már a földön húzza, így ezek könnyen befertőződhetnek (mastitis)."

A tehén tőgye nem megnyúlik, hanem annak mirigyes állománya olyan súlyú lesz, hogy az azt tartó belső szalagok ereszkednek meg. Ettől a tehén tőgybimbója a csánk vonalába kerülhet. Aki a szakmában kicsit is jártas, az tudhatja, hogy ez a legkisebb mértékben sem növeli a tőgygyulladás (mastitis) kialakulásának esélyét. A tehenek klinikai tőgygyulladásának elsődleges oka, hogy a szarvasmarha faj minden további nélkül belefekszik saját trágyájába, s a fejés után még nem teljesen záródott tőgybimbón keresztül a kórokozók a tőgybe juthatnak. Ha egy tehén valamilyen oknál fogva a földön húzná a tőgyét, úgy az alomanyag és a betonpadozat miatt olyan sérüléseket szenvedne, hogy fejésre alkalmatlanná válna, technológiai selejt lenne és rövid úton párizsiként végezné valamely boltban. Az úgynevezett "leszakadt" tőgyű tehenek fejése is problémás, hiszen nehéz alulról a bimbókra felhelyezni a fejőgépet, így tehát az ilyen állatokat általában ki szokták selejtezni.

leszakadt tőgy_1.jpg"Leszakadt" tőgyű tehén (Forrás: phrensh-greens.com)

"Ebből adódóan, már természetszerűleg adagolnak antibiotikumokat a fejősteheneknek."

Az Egyesült Államokban lehetséges antibiotikumok adagolása a takarmányhoz hozamfokozás céljából, míg az Európai Unióban, így tehát hazánkban is ez szigorúan tilos. Ha valóban szívlapáttal szórnánk az állatba az antibiotikumokat, akkor rövid idő alatt az összes kórokozó rezisztenssé válna az adott hatóanyagra. A legtöbb Escherichia coli törzs így is körberöhögi például a kanamicint. Az antibiotikumokat általában injektor segítségével (tű nélküli fecskendő) juttatjuk a beteg tőgynegyedbe, s bár a négy tőgynegyed egymástól szövettanilag elkülönül, a gyógyszer hatóanyag eljut a szervezet többi részébe, így tehát mind a húsrészek, mind pedig a tej meghatározott ideig nem értékesíthető.

tőgyinfúzió.jpgTőgyinfúzió használata (Forrás: smartsamm.co.nz)

"A tehéntej egy másik összetevője az IGF-1 (insulin-like growth factor 1)"

Az inzulinszerű növekedési faktorról Amerikából jöttem, hormonokat hoztam című bejegyzésemben már írtam. Egyébként hogy lehetne már a tej összetevője egy hormon bomlásterméke?! Ez olyan, mintha egy gulyáslevesre azt mondanánk, hogy annak összetevője a cink, csak mert található benne néhány ilyen elem is.

"Ha a szervezetben rákos sejtek vannak, ezek növekedését és burjánzását okozhatja az illető enzim."

Azért azt tudni kell, hogy a növekedési hormonnak - amely minden ember szervezetében természetszerűen megtalálható -, ez a bomlásterméke is természetes, hogy bizonyos mennyiségben jelen van. Éppen ezért erre fogni a daganatos betegségek kialakulását, égbekiáltó hülyeség. Szívesen olvasnék erre vonatkozó tanulmányokat!

"Rizs-, mandula-, és kókusztej- mind jó választás gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, igazán élvezhetőek teljes kiőrlésű gabonafélékkel, zabpehellyel és krémlevesekkel."

Ha a tej egészségtelen, akkor a rendszeresen fogyasztott teljes kiőrlésű gabona mi? A fuzárium nemzetségbe tartozó penészgombák toxinjai (pl. T-2) bizonyítottan ösztrogén hatásúak.

Az eredeti szerző, John Pierre szakmai előéletéről egyébként semmit nem tudhatunk meg, még saját weboldalán sem. Lényegében tehát nem más, mint egy nagyon lelkes laikus, aki elhiszi saját magáról, hogy feltalálja a langyos vizet. Tevékenysége azonban nagyon káros, mivel lejáratja azt a több millió embert, aki a mezőgazdaságban dolgozik, azokat a kutatókat akik publikációk százezreit készítették a témával kapcsolatban.

12 komment

Címkék: hormon egészség tej tévhit táplálék

Hormonkezelt tyúkokról

2009.09.14. 17:22 Imre Laci

Állományváltás volt a tojótyúktelepen ahol éppen dolgoztam. Ez annyiból áll, hogy az 1 éves Hy-Line tojótyúkokat olcsón eladják bárkinek. Ilyenkor jönnek mindenfelől a magasan képzett, önjelölt főagronómusok, ladával, falubike-kal meg kézikocsikkal és szépen átadjuk a kért mennyiségű jószágot. Persze a szakszerű szállítás ezekben az esetekben kimerül a kartondobozban. Akiket még ennyi ésszel sem áldott meg a Teremtő, az zsineggel összekötözi a tyúkok lábait és hazáig valahogy csak kibírják.

Egyik nap egy piros ladával egy idős nő gurult be a tojóházak elé. Előzékenyen elémentem és egyből kértem tőle a kis papirost amit a kapunál állítanak ki, hogy itt "hátul" már ne kelljen a pénzzel babrálni. 15db tyúkot vitt. Be is fordultam a tojóházba, kollégáknak le lett adva a drót, hogy a jelenlegi mélyentisztelt delikvens 15 szárnyast kér. Egyikőjük nyitotta a ketrecet és próbálta a megfelelő helyen elkapni az eszement módon csapkodó állatokat, a másik csokorba fogta őket, én pedig kivittem. Ez a 21. századi magyar futószalag.

Éppen nyújtom oda az idős hölgynek a szárnyasokat, aki időközben egy dobozt varázsolt elő az orosz gépcsoda csomagtartójából. Tenném be a dobozba a tyúkokat, mikor megszólalt a nénike:

- Tessék mondani, ugye ezek nem kaptak hormont? - először majdnem kinevettem szegényt a kérdés komolytalansága miatt.

- Nem, nem kapnak. Tilos hormont adni az állatoknak... - válaszoltam, de rögvest rákontrázott

- Én tanultam mezőgazdaságot és tudom, hogy szoktak nekik hormont adni, hogy több tojást tojjanak. Meg attól is lesz olyan fehér a tojás héja! - kakaskodott. Én pedig eléggé szangvinikus jellem vagyok ahhoz, hogy ne hagyjam szó nélkül a dolgot.

- Higgye el, sokkal költségesebb lenne hormonos táppal etetni őket. A tojás héja pedig mivel ez egy barna tyúk, barna színű is lesz. Az árnyalat pedig sokmindentől függ.

- Jajj, hova gondol! Maga elhiszi ezt a sok badarságot? Mondom, tanultam mezőgazdaságot és tudom, hogy tesznek bele! - mondta kissé hisztisen, én pedig sarkon fordultam és otthagytam.

A hátralévő tizenegy tyúkot a kollégák vitték ki, mert én biztos, hogy a nőt is betettem volna összekötözve a csomagtartóba. Nem értem, hogy ha valaki minek vesz csirkét, ha parázik a hormontól és tudja, hogy hormonkezelt tápot kapnak?

Akkor, mikor a gazda örül, hogy vizet és takarmányt tud adni az állatának a magas árak miatt, hogy gondolhatja valaki, hogy majd méregdrága hormont fog etetni a több tízezer tyúkkal? Az tényleg olyan óriási termelési költség lenne, hogy még a 100 forintos tojásár is olcsónak tűnne mellette!

Szóval ne féljetek, nincs abban a tápban semmilyen hormon.


 

14 komment

Címkék: csirke hormon legenda tojás tyúk hús takarmány tévhit táp

süti beállítások módosítása