facebook


Tejguruk

2016.11.29. 14:35 Imre Laci

Egy érdekes, és igen beszédes cikket hozott le ma a napi.hu, amely ugyanakkor fel is vet pár kérdést. Olyan kérdéseket, amelyekre aligha lehet stabil, gazdasági tényekkel igazolható magyarázatot adni.

milkprice.jpg

A nyers tej árának drasztikus esésére még az előtt került sor, hogy az EU megszüntette a szektor termelését korlátozó kvótát. Már hónapokkal a hivatalos megszűnése (2015. március 31.) előtt az ágazati résztvevők attól tartottak, hogy Olaszország, Lengyelország és Hollandia jelentős tejelőállomány-bővítésbe kezd, és ez a többi EU-s tagország piacára is drasztikus kihatással lesz. Érdekesség, hogy az állománynövelés elmaradt, a nyers tej felvásárlási ára viszont soha nem látott mélységekbe zuhant.

A termelők már akkor jelezték, hogy ha huzamosabb ideig nem stabilizálják a tej felvásárlási árát, nagyon sokan fogják állományukat vágóhídra küldeni, hiszen a 100 forintos kilogrammonkénti önköltség és a 0,2 €-s felvásárlási ár okozta óriási veszteséget szinte senki sem bírja finanszírozni hosszú időn keresztül.

Persze a hazai szakmai szervezetek gyorsan felelőst kerestek, és rá is találtak a tagállamok között fuvaroztatott, ÁFA-csalás útján a boltok polcaira kerülő UHT tejet értékesítő cégekben. Hosszú hónapok küzdelme és demonstrációk tucatjai után sikerült elérni, hogy a Kormány a nyers tej (!) ÁFA-ját 2017 január 1-jétől az eddigi 18%-ról 5%-ra csökkenti.

Ami viszont nem fér a józan paraszti ésszel gondolkodó blogger fejébe: ha Európa lakosságát nagyjából állandónak tekintjük, és nem számolunk drasztikus tejtermék-fogyasztás növekedéssel, úgy a nyers tej iránti keresletet is stabilnak vehetjük. Ha ezt a logikát követjük, eleve nem szabadott volna 60 Ft/kg-ig csökkennie huzamos időre a felvásárlási árnak, s ha valóban az ÁFA-csalók okozzák a problémát, hogy lehet, hogy az azt felszámoló törvények vagy egyéb más intézkedések meghozatala nélkül is az év végére 0,35 €-ig emelkedett a tej ára. A kisebb telepek bezárásával nem magyarázható a tej árának növekedése, hiszen minden felvásárló tudta, hogy mekkora nyersanyag készletre van szüksége ahhoz, hogy saját piacait ellássa feldolgozott termékekkel. (Magyarra lefordítva: "Te Pesta ne zárjá' be, adok kicsit többet a tejé', mer' nekem meg csinálnom köll a joghurtot a pöstieknek!")

Az egészet végig gondolva az emberben megválaszolatlanul maradt a kérdés, hogy ha a tej spot (nemzetközi piaci) árára nincs valódi ráhatással a gazdasági környezet, akkor mégis az mi alapján csökken, vagy növekszik? Netán van pár minden hájjal megkent üzletember, akik egy félhomályos szivarszobában két biliárdmeccs között meghatározzák, hogy hétfőtől az EU-n belül mennyit érjen egy kilogramm tej? Ha így van, kik lehetnek ezek a tejguruk, és ők milyen üzleti érdek alapján hozzák meg döntéseiket?

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország európa unió tej ár nyers

Nincsen akác tövis nélkül

2014.02.10. 09:00 Imre Laci

Az elmúlt napokban bombaként robbant a hír, mely szerint az Európai Unió ki szeretné irtani Magyarországról a fehér akácot (Robinia pseudoacacia), mondván, egy, a Kárpát-medencében nem őshonos gyomnövény. Természetesen a hír villám sebességgel terjedt a világhálón, a közösségi portálokon, és a magyar emberek egyként mordultak fel a témával kapcsolatban.

fehér akác.jpgTény, hogy a fehér akác az egyik legjelentősebb méhlegelő hazánkban, és valljuk be, kiirtásával a magyar méhész társadalom roppant nehéz helyzetbe kerülne, illetve a magyar méz exportjából származó jövedelm is jelentősen megcsappanna. Úgy gondolom, hogy ez a téma mind a vidéki (ön)foglalkoztatás, mind pedig az ország gazdasága szempontjából kiemelten fontos.

Eleve logikátlannak tűnik, hogy éppen most próbál tenni valamit Brüsszel az akác ellen, amikor több évszázada él hazánkban, és bátran kijelenthető, hogy nem ez a növény jelenti a legnagyobb veszélyt természetvédelmi területeinkre. Sokkal nagyobb problémát jelent a szintén behurcolt kanadai aranyvessző, vagy az bálványfa.

A fehér akácból előállított igen értékes élelmiszer, a méz nagyon sok embernek nyújt segítséget a megélhetéshez, vagy a jövedelmeinek kiegészítéséhez. Európán belül kis hazánkban található az adott területre eső legtöbb méhész, és igen jól működő, szigorú szabályok közt működő csoport a méhészeké. Magyarország egyik legkeresettebb exportcikke éppen a méz. Való igaz, hogy csupán a fehér akácból gyűjtenek mézet a méhek, sok más növény is szerepel a palettán. Jelentős méhlegelőt biztosít a nagy területen termesztett repce és napraforgó is. A fehér akác jelentősége abban rejlik, hogy a szezon lényegében ennek a növénynek a virágzásával indul. Az akácvirágzás megalapozza a szezont a méhészek számára.

Amennyiben az EU valóban lépéseket fog tenni a fehér akác Kárpát-medencéből való kiirtására, úgy erősen javallott elgondolkodni azon, hogy pontosan kik és milyen pénzből fogják végezni a fák vágását, illetve hová fog kerülni az így felhalmozott biomassza? Ezen felül akkor csattanjon el az első fejszecsapás az akácon, ha már egyetlen bálványfa sem fog nőni a vasúti sínek mentén, és a réteket sem növi be az aranyvessző és a parlagfű.

Én személy szerint üdvözlöm az Akác-koalíció létrehozását is. Remélem, hogy ezen a fronton hazánk sokkal eredményesebben fogja tudni képviselni érdekeinket, mint ahogy azt eddig megszokhattuk. Azzal viszont nem értek egyet, hogy az akácot, mint növényt nyilvánítsák hungarikummá, hiszen a húskészítmények, kolbászok esetén sem a sertés fajtát vagy hibridet illeti ez a megkülönböztetés, hanem a belőlük készített élelmiszert. Éppen ezért a valóban kiváló minőségű, Magyarországon előállított mézet védje a hungarikumokra jellemző szabályozás!

38 komment

Címkék: európai magyarország unió szabályozás méz irtás akác méhész

Magyar beruházás Laoszban

2010.09.03. 20:08 Imre Laci

 "Csaknem 9 millió dolláros beruházással három takarmánykeverő üzemet és más állattartással kapcsolatos létesítményt készít Laoszban a dabasi Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. - mondta Kulik Zoltán, a magyar takarmánypiacon meghatározó cég vezérigazgatója. A magyar és a laozsi kormány tavaly írt alá fejlesztési megállapodást, mivel az uniós tagállamoknak kötelességük, hogy GDP-jük arányában támogassák a fejlődő országokat.

 

A Vitafort Zrt. a tavaly aláírt magyar-laoszi kormánymegállapodásra alapozva kötött szerződést egy 8,6 millió dolláros segélyhitel-program fejlesztéseinek megvalósításáról. Az európai uniós országoknak kötelességük a GDP-jük arányában támogatni a kevésbé fejlett országokat. Magyarország Laosznak 20 évre kamatmentesen, hétéves türelmi idővel 8,6 millió dollár hitelt adott.
A segélyhitelre egy komplex mezőgazdasági program épült: ennek leghangsúlyosabb, 5,2 millió dolláros része három takarmánygyártó üzem létesítése, mégpedig azért, mert a laoszi alapanyagból Thaiföldön és Vietnamban készítettek takarmányt, saját üzemük ugyanis nem volt. Második pillére a laoszi agrárfejlesztési programnak nagy baromfi- és sertés üzemek, továbbá keltető és vágóhíd létesítése. A harmadik pillér pedig a halászat, ennek kapcsán halkeltetőket hoznak létre."

- agromonitor -


 

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország hitel laosz gyártás keverő takarmány üzem vitafort

Újragondolt Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

2010.05.17. 09:00 Imre Laci

 Elriasztották a teljesíthetetlen feltételek a fiatal gazdákat az általuk igénybe vehető támogatásoktól, emiatt is lassú a generációváltás a mezőgazdaságban – hangzott el a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA által szervezett konferencián. Ángyán József, a Fidesz képviselője, az új agrárkormányzat lehetséges államtitkára azt is bejelentette: újragondolják az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) jogcímeit, és forrásokat csoportosítanak át a családi gazdálkodás támogatására.

Mindössze 36 nyertes volt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) gazdaságátadásra kiírt támogatási pályázatán, miközben a programban 4500-at tervezett az agrárkormányzat – jelentette ki Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a közös agrárpolitika jövőjével foglalkozó konferencián. A fiatal – vagyis 40 év alatti – gazdák számára meghirdetett induló támogatás első ütemében a 2514 pályázatból 1465 nyert, míg a második ütemben a több mint hatezer jelentkezőből csupán ezren kaptak pályáztak sikeresen.
„A jelenlegi kormánynak nem érdeke a családi gazdálkodói modell fenntartása, ezért olyan feltételeket szabott meg a fiatal gazdák számára, amelyek eltántorítják őket a támogatásigényléstől” – állította Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Szerinte a pályázatokon indulóknál jóval nagyobb lenne az igény a fiatal gazdák körében.
„Az új kormány új agrár- és vidékpolitikát folytat majd, és újragondolja az ÚMVP jogcímeit” – közölte Ángyán József, a Fidesz országgyűlési képviselője. Az esetleges módosítási igényeket május végéig kell bejelenteni Brüsszelnek, de elképzelhető, hogy a kormányváltás miatt most erre szeptemberig haladékot kérnek. Az egyes tengelyeken belüli átcsoportosítás viszonylag problémamentesen megoldható, de elképzelhető, hogy a tengelyek között is kérik ezt a lehetőséget. Mint ismert az 1400 milliárd forintos program I-es tengelyére, azaz versenyképesség támogatására keret 48, a II-esre, vagyis a környezet és a vidék állapotának javítására 31, a III-asra, a diverzifikáció ösztönzésére 12, míg a IV-esre, a LEADER-programra pedig 5 százalékát lehet elkölteni. Ángyán kiemelte, hogy az új kormány a kis és közepes gazdaságok fejlesztését tekinti prioritásnak, ami segítheti a generációváltást is.
Mikula Lajos, az AGRYA elnöke ugyanakkor úgy vélte, a források átcsoportosításában akkor láthat tisztán a kormány, amikor kiderül, hogy az állattartó telepek korszerűsítésére és a kertészeti ágazat modernizálására kiírt pályázatokra elkülönített keretből mennyit nem használnak fel a gazdák.
A konferencián elhangzott, hogy Magyarország késésben van az uniós közös agrárpolitika (kap) reformjára történő felkészülésben. Május végéig egy úgynevezett országpozíciót kellett volna kialakítania, de ezt a jelenlegi kormányzat elmulasztotta.

- agromonitor -


 

Szólj hozzá!

Címkék: fidesz magyarország kormány program új úmvp józsef államtitkár 2010 vidékfejlesztési ángyán

Használnák a szlovákok is a tokaji megnevezést

2010.03.12. 14:27 Imre Laci

"Magyar kezdeményezésre vizsgálatot indított az Európai Unió szőlő- és borirányító bizottsága annak kiderítésére, hogy jogszerűen jegyezte-e be Szlovákia a Tokaj nevet az egységes elektronikus bornyilvántartási rendszerbe, az úgynevezett e-bacchusba - írta csütörtöki számában a Népszabadság.

A lapnak Gárdosi Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője elmondta, hogy Magyarország kedden írásban adta át a bizottságnak a hazai szakemberek által megfogalmazott kérdéseket és aggályokat a szlovák bejegyzéssel kapcsolatban. A grémium írásban kérte a szlovák fél álláspontját az ügyben.

A lap úgy tudja, hogy Magyarország az eljárással párhuzamosan arra az esetre is felkészül, hogy az Európai Bíróságon folytatódik a két ország közötti névhasználati vita."

"Levélben kéri az Európai Bizottság a szlovák hatóságokat a Tokajjal kapcsolatos nemzeti szabályozás egyes részleteinek tisztázására, beleértve a név regisztrálását az egységes elektronikus bornyilvántartási rendszerben - erősítette meg a Népszabadság értesülését az Európai Bizottság szóvivője csütörtök este.

Roger Waite hozzátette: a bizottság azt reméli, hogy a hosszú ideje folyó vita kétoldalú alapon oldódik meg a két ország között, de továbbra is kész segíteni a témáról folyó tárgyalásokat.

A budapesti lap arról írt: magyar kezdeményezésre vizsgálatot indított az Európai Unió illetékes bizottsága annak kiderítésére, hogy jogszerűen jegyezte-e be Szlovákia a Tokaj nevet az úgynevezett e-bacchus rendszerbe.

Bizottsági források szerint a további információkra azért is szükség van, mert úgy tűnik, szlovák részről "nem tartották teljesen képben" az uniós végrehajtó testületet."

- farmit -

 

Hát igen... Akinek nincs semmi nemzeti büszkesége, annak muszáj a másét lemásolni, elorozni vagy stikában használni. Igazából releváns döntéseket nem is szabad várni északi szomszédjainktól sem mindennapi-, sem pedig agrárpolitikai kérdésekben. Hamarosan azt is kitalálják, hogy a makói hagyma is tőlük származik. Tokajnak kb. annyi köze van hozzájuk, mint a kalocsai paprikának.


Szólj hozzá!

Címkék: vita magyarország eu szlovákia tokaj bor brüsszel szabályozás tokaji elnevezés e bacchus