facebook


Csirkenátha

2016.11.10. 16:00 Imre Laci

Néhány éve, mikor a madárinfluenza felütötte a fejét, egy székesfehérvári bevásárlóközpontban hallottam, amint egy idős bácsi a padon üldögélve magyarázta komájának, hogy ők azért fognak sertést enni, mert mindenhol fertőz (!) a csirkenátha.

chicken_flu.jpgRemélem, hogy az idős úr felhagyott a baromfihús mellőzésével, hiszen elég hosszú volna évekig diétáznia, no meg a látszat ellenére nincs is ok a pánikra. Még akkor sem, ha bizony Magyarországon ismét felütötte a fejét a madárinfluenza. A hírről a nemzetközi szakmai média is beszámolt.

A laikusok azt gondolhatják, hogy a drasztikus intézkedésekre (az állomány elpusztítására) azért van szükség, mert a vírus olyan fertőző, és hogy a lakosság el ne kaphassa a betegséget. Holott mindössze arról van szó, hogy a kórokozót akarják lokálisan rögzíteni, hogy más állományok (akár vadmadarak útján) el ne kaphassák. Minél kisebb a fertőzési zóna, annál kisebb az esélye annak, hogy a betegség tovább terjed.

Sajnos az efféle hírek azt jelentik, hogy a hazánkkal kereskedelmi kapcsolatban lévő országok gyorsan leállítják a tőlünk érkező import szállítmányokat. Ez persze nem gazdasági intézkedés, hanem egészségügyi. Így igyekeznek megakadályozni, hogy bármiféle állati betegség bekerüljön az országukba. A betegség nem csak a Kárpát-medencében, hanem szerte Európában, valamint Indiában is felütötte a fejét.

Még valami! Mielőtt a vegán olvasóközönség elégedetten csapna az asztalra: a növényeknél szintén vannak zárlati kórokozók, vírusok, amelyek detektálása után a teljes termésmennyiséget meg kell semmisíteni!

Szólj hozzá!

Címkék: betegség madárinfluenza karantén Magyarország avian flu csirkenátha h5n8

Pániknaptár

2009.06.23. 11:27 Imre Laci

Mikor mitől kellett rettegnünk...

2000. Az ezredforduló igen emlékezetes marad az élelmiszerbiztonság szempontjából. Nem csupán azért, mert 2000 februárjában történt a tiszai ciánszennyezés, hanem mert ebben az évben regisztrálták az első németországi BSE-vel, azaz szivacsos agyvelő-gyulladással fertőzött szarvasmarhát. Ezt követően szinte egész Európát bejárta a betegség, sorra jelentkeztek a fertőzött állatok, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában stb...

Persze a BSE és ezzel együtt az emberi változat, a Creutzfeldt-Jakob betegség (CJB) kutatása is ekkor élte fénykorát. A kutatók gőzerővel nekiláttak a prionok vizsgálatának (ezek a szervezetek okozzák a BSE és CJB-t is) holott a szarvasmarhák szivacsos agyvelő-gyulladását (más néven kergemarhakór) már 1985-ben az angliai Kentben felismerték, s még ebben az évben párhuzamot vontak közte és a juhok súrlókorja között (mindkét betegséget prionok okozzák). Itt egy kis FVM-es okosság a téma iránt érdeklődőknek.

A történet következménye az lett, hogy 2001 óta tilos emlősök húsából illetve csontjából előállított takarmányt etetni a gazdasági haszonállatokkal (még a halakkal is). Ezúton kívánták megakadályozni a betegség terjedését.

2003. A madárinfluenza botrány kezdete. Először Hong-Kongban jelent meg egy új influenza törzs. Még ebben az évben meghal a vírustól egy vietnámi fiú. 2004-ben a WHO már tördeli a kezét. Kezdetben csak Ázsiában jelentkezik a betegség, 2004 februárjában már Hamburgban is megjelent a betegség, ezzel a járvány begyűrűzött Európába is.

A H5N1 vírus által terjesztett kór terjedésének megelőzése érdekében több százmillió szárnyast kényszervágtak világszerte.

Érdekesség, hogy 2004. február 2-án már regisztrálták a vírust sertésekben is. Sőt, Vietnámban még állatkerti tigriseket is leöltek a vírusveszély miatt! 2005 elején végre meglett az ellenszer.

Hazánk fertőzöttségére a gyanú 2005 októberében merült fel. Ekkor egy, a Balatonnál gyűrűzött hatttyú tetemére bukkantak Horvátországban. A madár a H1N1-től hullott el. Ezt követően a világ sok helyéről - elsősorban Ázsiából - érkeztek az újabb beszámolók a megbetegedésekről. Halálesetek sorozata következett, mely még idén áprilisban is folytatódott.

2006. A dioxinbotrány kezdete. Először persze az ukrán Viktor Juscsenko megmérgezése miatt került rivaldafénybe a dioxin. Az ukrán persze még a rekord mennyiségű méreg ellenére is talpon maradt.

Ezt követően belga és holland sertésekben muattak ki dioxinmaradványokat. A húsokból bőven jutott a közép-európai régióba is.

2007. A guargumi, azaz az E412 éve volt. Ebben a témában még én is érintett vagyok, mivel egy napsütéses nyári napon, a balatonfüredi strandon alig belépve a vízbe, egy bontatlan üveg Cappy gyümölcslevet találtam. Persze a guargumi fel volt tüntetve a címkén szóval biztos ami biztos alapon azonmód a kukában is landolt a palack.

A guargumit tartalmazó élelmiszerekről listát készítettek, a legtöbbet levették a polcról. Ment ezerrel a spekuláció, hogy vajon hány éve esszük? Válasz nem jött, helyette viszont megjelent az aflatoxinos spanyol paprika a szegedi paprikaőrleményben. De ez már a következő év regéje.

2008. Mint írtam, az aflatoxinos spanyol paprika keltett nagy riodalmat. Több híres, védjeggyel ellátott szegedi termék lekerült a polcokról, mint pl. a Piros Arany.

Ebben az évben kaptunk egy újabb löket dioxinos sertést, ezúttal ír barátainktól. Ebből is botrány lett persze és méglejebb esett a disznóhús ára. Összeesküvés elméletet gyártók persze dörzsölhették a kezüket, akárcsak idén, a sertésinfluenzával kapcsolatban.

2009. Idén kijutott nekünk a jóból! Volt kínai melaminos tejutalunk, jelenleg is tombol a sertésinfluenza ügye, tegnap pedig megkaptuk az új csontot amin lehet rágódni: fuzárium.


Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: betegségek paprika madárinfluenza sertéshús dioxin bse melamin sertésinfluenza pániknaptár