facebook


Bicskanyitogató I.

2014.09.12. 16:00 Imre Laci

Ismét billentyűzetet kell ragadjak, s reflektálnom kell egy, az online sajtóban megjelent cikkre. Ami fáj, hogy most nem egy névtelen hobbioldal írt bődületes tévedéseket, hanem maga az Index. A szeptember 5-én, Ki lehet hagyni az állatot a húsból című cikk verte ki most a biztosítékot. Hogy miért? Mert tényként közöl olyan dolgokat, amelyek pusztán az interneten terjedő pletykák, s ezzel egy globális problémával járó felelősség tetemes hányadát kívánják az állattenyésztés nyakába varrni.

mesterséges hús.jpg

"A művirág nem igazi virág"

Azt nem vonom - és nem is vonhatom - kétségbe, hogy idővel a tudomány vívmányaival felvértezett élelmiszeripar képes lesz laboratóriumi körülmények között előállítani az állati izomzattal szinte teljes mértékben megegyező felépítésű anyagot. De ez az anyag soha nem lesz hús. Egyetlen ilyen utánzat sem fogja hűen imitálni azt az ízt, azokat a vegyületeket, amelyek jelenlétét a valódi izomzatban az adott élőlény életmódja és tápláléka eredményez. Nem lehet semmiféle mesterséges módon olyan ízbeli sokszínűséget eredményezni, mint amit az állattenyésztésben az állatok tartásmódja, az adott élőhely mikroklímája és maga az állat egyediséges okoz. Éppen emiatt van, hogy a boltokban kapható brojlerek íze köszönőviszonyban sincs a ház kertjében nevelt tyúkéval.

A tudatlanság a legveszélyesebb fegyver

A szarvasmarhák által termelt metán gáz eredményezi a globális felmelegedést? Ugyanezen állatok trágyájának köszönhetően termékenyek még mindig talajaink. Ezekkel az állatokkal (is) hasznosíthatóak azok a földterületek, amelyek szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlanok. A fokgazdálkodás is éppen az egyik legjobb és "legzöldebb" módja az árterek mezőgazdasági hasznosításának. Vagy netán a nagyüzemi állattartással lenne a probléma? Azokkal a nagyüzemekkel, ahol már lényegében minden veszélyes hulladék (például a trágya) gyűjtve, szeparálva és kezelve van?

Több félrevezető információ éri a hétköznapi fogyasztót a boltokban kapható élelmiszerek vélt, vagy valós veszélyeiről, mint amennyi ismeretet szerez az élelmiszer-termelésről egész életében. Ez pedig baj. Baj, mert ahogy Klebelsberg is mondotta volt, a tanulatlan emberek könnyen válhatnak demagóg irányzatok követőivé. Ő ezt természetesen politikai irányzatokra értette, de azt hiszem, hogy ugyanígy működnek a konspirációs teóriák és az újabban reform étkezésnek titulált táplálkozási irányzatok is. Árasszuk el ellenőrizetlen eredetű, tudományosnak álcázott cikkekkel a világhálót, és ha eleget ismételgetik az erre fogékonyak, akkor a hazugság végül igazzá válik, pusztán azért, mert sokan hisznek benne.

Évekkel ezelőtt, amikor ezt a blogot elindítottam, a legfőbb célom az volt, hogy a laikusok számára betekintést tudjak nyújtani a mezőgazdaságba, hogy első kézből kapjanak információt arról, hogy honnan is kerül a boltok polcaira az az élelmiszer, amit ők elfogyasztanak. Örömmel látom, hogy lényegében elárasztották az internetet a gasztrobloggerek, rengeteg internetes napló foglalkozik autókkal, a focival és filmekkel, de be kell lássam, hogy mindmáig a Magyar Asztal az egyetlen agrárblog a hazai weben. Sajnos úgy tűnik, hogy egymagam pedig kevés vagyok egy olyan fals információáradat ellen, mint ami mostanság ömlik a neten.

Ha már ennyire lényeges az emberek számára, hogy mit esznek, akkor miért nem veszik a fáradtságot, hogy a dolgok mélyére ássák magukat? Egy testépítő tudja, hogy milyen fehérjékre és aminosavakra van szüksége, egy fogyókúrát folytató nő pedig pontosan méri, hogy hány MJ energiát visz be az elfogyasztott szénhidráttal, de hogy mindezek honnan is jönnek, az nem fontos nekik? Úgy érzem, hogy égető szükség volna a mainstream médiában is egy agrár szekcióra, amelyet valódi szakemberek vezetnének, hogy végre tiszta, nitrátmentes víz kerülhessen a pohárba!

9 komment

Címkék: agrár mezőgazdaság mesterséges környezet hús szennyezés ipar

Élelmiszeripar I.

2013.11.18. 13:00 Imre Laci

Kering a közösségi portálokon és különböző fórumokon egy videó, amelyen a brojlercsirkék feldolgozásának menete látható hat percbe sűrítve. A videó nyilván nem azzal a célzattal készült, hogy így kívánják "taglózni" a társadalmat, s hogy lerántsák a leplet az élelmiszeripar álságos működéséről. Ez a videó azért születhetett meg, hogy bemutassák, milyen precízen, tervezetten és ellenőrzött körülmények között folyik is az élelmiszer előállítása. Mert ez a társadalom elvárása.

A videóval kapcsolatban először arra szeretném felhívni a tisztelt publikum figyelmét, hogy a képsorok Ázsiában készültek, ahol - mint tudjuk - sokkal kevésbé szigorúak az állatvédelmi és az élelmiszer-biztonsági előírások, mint nálunk Európában. Arról például nem tudok, hogy hazánkban használnak-e olyan baromfifelszedő gépet, mint ami a film elején látható. Némi aggályaim is vannak a géppel kapcsolatban, mivel a brojlerek különösen érzékenyek a külső ingerekre, ha zaj éri őket, hajlamosak az istálló egy sarkába összefutni, s több száz jószág pusztulhat el így, illetve fulladhat meg a rakás alján. Szóval egy ilyen gép bizonyos "veszélyt" is hordozhat magában. Az ezt követő képsorok lényegében nem szólnak másról, mint az élelmiszer-biztonságról: a feldolgozásban részt vevő emberek mindegyike a megfelelő öltözéket viseli, így biztosítható az élelmiszer tisztasága. Az pedig, hogy ennyi ember dolgozik egy-egy feldolgozó soron, Ázsiában egyáltalán nem meglepő, hiszen ha valamiből bőven van pl. Kínában, az a humán erőforrás.

A film második percétől látható egy hétköznapi fejőkarusszel. Ennek lényege, hogy a fejés folyamatosan történjen, így biztosítható, hogy az állomány a lehető legrövidebb idő alatt ki legyen fejve, és a tehenek mehessenek is vissza az istállóba enni és pihenni. Ebben a technológiában semmi ördögtől való nincs.

koca.jpg

2:48-tól újszülött malacokat láthatunk a kocák mellett. Ami itt a laikusok ingerküszöbét elérheti, az az, hogy a malacok le vannak rekesztve az anyjuktól. Erre azért van szükség, hogy a koca elfekvéskor ne nyomhassa agyon saját malacait. A korszerű fajtáknak és hibrideknek egyébként tizenkét csecsbimbójuk van, így akár ilyen számú malacot is fel tudnak nevelni. Több malacot nem hagynak a szakemberek a koca alatt, mivel azzal nőne az elhullási arány, ami ugye gazdasági veszteséget okoz. Ha egy koca több malacot ellik, mint amit fel tud nevelni, akkor azokat a malacokat dajkásítják, áthelyezik olyan kocához, amely kevesebb utódot hozott a világra. A sertések feldolgozásáról csak annyit tudok elmondani, mint amit a csirkéknél már leírtam: precíz. Ami különbség a videón látotthoz képest az EU-s szabályozásban eltér, hogy az ellető kutricában a kocák felállhatnak.

Ami a videó végén látható, az már tömény demagógia. Az, hogy egyesek a vásárlásnak élnek, és hogy nem képesek mértéket tartani a táplálkozás terén, nem az élelmiszer-termelők hibája. Meg ugye ismét egy Egyesült Államokbeli elhízásos példával jönnek, amiről ugye leírtam már párszor, hogy mi is áll a háttérben.

Azok, akik komolyan érdeklődnek aziránt, hogy hogyan állítják elő az általa fogyasztott élelmiszert, ne ragadjanak le egy-egy hatásvadász videónál! Egy kis kutatómunkával hiteles, szakmailag alátámasztott leírásokat lehet találni a weben is.

Szólj hozzá!

Címkék: egészség elhízás ipar feldolgozás baromfi Ázsia iparszerű

Mennyit ér a tojás?

2012.03.30. 23:54 Imre Laci

Természetesen nem szeretnék gazdasági elemzésekbe bocsátkozni, csupán reflektálni szeretnék az elmúlt pár hétben történt tojásár robbanásra. Mert gondolom senki figyelmét nem kerülte el (nem is kerülhette, hiszen az összes hírportál cikkezett róla), hogy míg az egyik nap 37-42 forintot kellett fizetni a tojás darabjáért - mérettől függően persze -, addig ma már szinte mindenhol 50 Ft felett mozog az ár.

A drágulás persze várható volt, hiszen nem egy éve készülünk az EU által előírt állatjóléti szabályoknak megfelelő ketreces tojótyúktartásra való átállásra. A Magyar Agrárkamara valamivel több mint egy éve készített egy, a témát egészen jól körbejáró összefoglalást. Az alábbi linken megtekinthető.

Pár évvel ezelőtt, amikor szintén egy hirtelen jött árnövekedés miatt zengett a sajtó a tyúktojástól, egy ismerősöm, panaszos szavaim hallatán a fejemhez vágta, hogy úgy csinálok, mintha naponta legalább tizenöt tojást ennék meg. Akkor döbbentem rá, hogy az emberek többsége nincs is tisztában azzal, hogy nem csupán a reggeli rántottával vagy tükörtojással fogyasztunk tojást!

A legrövidebb választ ezzel a friss cikkel tudnám adni, amely bár nem hazánkat érinti, de mint tudjuk, a szabályozás az egész Európai Uniót érinti, így csak idő kérdése, amíg be nem gyűrűzik Magyarországra is.

Forrás: dallacucina.freeblog.hu

Azok számára, akik nem jártasak az élelmiszeriparban, azok a cikkből rájöhettek, hogy bizony a tojás árának növekedése, a termelés szűkülése igen sok feldolgozót érint, mint például a tésztagyárakat, cukrászdákat, stb...

A tojás ára tehát egyfajta indikátor, amely előre vetíti bizonyos termékek árának alakulását. Ilyen esetekben tehát elsősorban a gondba jutott termelők és feldolgozók után természetesen a fogyasztók (is) fogják szívni a fogukat! Köztük természetesen én is, mivel megboldogult gyermekkoromban a tojás rendszerint az olcsó élelmiszerek közé volt sorolható. Akkoriban egy három vagy négy tojásból összedobott rántotta a szegények ebédje és/vagy vacsorája volt, míg ma már az a négy tojás nem is olyan olcsó...


 

Szólj hozzá!

Címkék: tojás ár tészta ipar cukrász

A vegyszeres növényvédelemről

2010.07.22. 20:49 Imre Laci

 
Nem kívánok hitvitát indítani ismét a bio és a konvencionális termelést preferáló olvasók között, csupán egy gondolatomat szeretném megosztani az Olvasókkal arról, hogy milyen sok tényezőt kell figyelembe venni amikor növényvédelemről beszélünk.
Biztonság mindenekelőtt
Azt hiszem, azzal mindenki egyetért, hogy a vegyszeres növényvédelem elsődleges célja a termés megóvása a kártevőktől, s ezzel az élelmezés biztosítása az emberek és/vagy a gazdasági állatok számára. Fontos tehát leszögezni, hogy nem azért permetezzük a növényeket, hogy azok a biológiailag bennük kódolt méretnél nagyobbra nőjenek, nagyobb termést hozzanak.
Fontos továbbá azt is leszögezni, hogy a piacon vásárolt zöldséget vagy gyümölcsöt nem elsősorban azért kell otthon megmosni, hogy eltávolítsuk róla a rajta lévő permetszert. Kint a szabad ég alatt rengeteg anyag rakódhat rá a növényekre, mint például az út pora, madarak piszka, stb…
A vegyipar egy külön ága foglalkozik a peszticidek, a növényvédelmi permetszerek kutatásával, fejlesztésével. Ezeknek a kutatásoknak elsődleges célja olyan vegyszerek kifejlesztése, amelyek az adott kártevő elpusztítására úgy képesek, hogy a megóvandó szervezetből és annak környezetében élő más növényekből maradék nélkül távozzanak, arra káros hatással ne legyenek. A helyzet persze itt bonyolódik, hiszen hiába is gyárt egy cég olyan vegyszert, amely a használati feltételek betartása mellett nem jelent veszélyt a fogyasztó szervezetre (ember vagy állat) ha a felhasználó (a gazda) esetleg nem tartja be az előírásokat, így például az élelmiszerbiztonsági várakozási időt (ÉVI). Az ÉVI-t pedig minden permetszeren feltüntetik a gyártók, így a betartása csak a gazda felelőssége.
 
 
Előfordul persze, hogy egy-egy vegyszert kivonnak a kereskedelmi forgalomból valamilyen ok folytán. Ez az ok leggyakrabban a környezetre gyakorolt káros hatás, így pl.: a vadmadarak emésztőrendszerében okozott megbetegedés, stb… Az ilyen termékeket egyszerűen leveszik a következő évi permetszer-listáról. A 2010-es év legfrissebb listája megtalálható az interneten is, természetesen. Az viszont már más helyzet, ha egy gazda felesleget halmoz fel – akár szándékán kívül – és az adott szer lekerül az engedélyezett termékek listájáról. Ebben az esetben is a gazdáé a választás. Amennyiben felhasználja a tiltás ellenére a vegyszert és ezen a hatóságok rajtakapják, nagyon kemény büntetés elé nézhet.
Összességében elmondható, hogy a permetezett növények nem feltétlenül jelentenek az egészségre veszélyt, mint ahogy a borfogyasztás sem életveszélyes, csak ha az ember nem tartja be annak ’szabályait’. Ugyanez igaz a vegyszeres növényvédelemre is. Ha a szabályokat betartjuk és mindig az emberek egészségének védelmét is szem előtt tartjuk, akkor nem okozhat problémát. Mindazon által a konvencionális, azaz vegyszert felhasználó növénytermesztés következménye a termésmennyiség növekedése, (a kártevők okozta veszteség csökkentése révén) s ez a gabonaárak mérséklését eredményezi, ez által pedig a pékáruk árát is befolyásolja.
Milliárdos üzlet a növényvédelem
Amellett, hogy önmagában a vegyszeres növényvédelem több hasznos tulajdonsággal rendelkezik, a rá épülő vegy- és gépipar révén sok munkahelyet teremt és igen nagy értékű üzletágként kell nyilvántartani. A növényvédő szerek előállítása, gyártása, csomagolása, kereskedelme, raktározása és szakszerű felhasználása is szakképzett munkaerőt igényel, így nem csupán gazdasági, de szociális előnyökkel is számolnunk kell. A jó növényvédelmi szakember pedig igen nagy kincs, nem véletlen, hogy az agráregyetemek rendszerint indítanak növényorvosi mesterképzéseket és növényvédelmi szakmérnöki kurzusokat.
 
 
Látható tehát, hogy rengeteg előnnyel kell számolnunk a konvencionális termelés esetén. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy ezen tények nem az öko, vagy bio termelés ellen szólnak!

 

1 komment

Címkék: veszély gép szer ipar hátrány növényvédelem előny konvencionális permet vegy

Spóroljunk a génekkel

2009.11.13. 12:16 Imre Laci

"Két évvel ezelőtt kezdtek el olyan biológiai folyamatokat vizsgálni, amelyek révén a marhák hatékonyabban tudnák hasznosítani a takarmányt. A szarvasmarha-genom egyes részeinek a testtömeg-gyarapodásban játszott szerepéről már vannak korábbi kutatási eredmények. A csoport most ezen eredmények alapján vizsgálta a sejteknek energiát biztosító alapvegyületetet, az ATP-t. Mint kiderült, egyes állatok gyorsabban tudnak ATP-t szintetizálni, mint mások, ami elősegíti a takarmánnyal bevitt energia hatékonyabb hasznosítását, vagyis kevesebb táplálékkal is jobban híznak.

Kerley és munkatársai takarmányozási és mérési rendszere naponta rögzíti az egyes marhák takarmányfelvételét és testsúlyát. Amikor adott állat belép a karámba vagy az etetőhelyére, a számítógép rögzíti a marha érkezésének és távozásának idejét, és hogy mennyit evett. Itatáskor a marhák egy mérleg lapjára állnak, ami az állatok súlyát méri.

Mint kiderült, ha egy tenyésztő a leghatékonyabbnak bizonyuló marháknak csak az első egyharmadát választja ki továbbtenyésztésre, a takarmányszükséglet 20 százalékkal csökkenthető.
"

- mmgonline -

Amivel ez az amerikai professzor, Monty Kerley foglalkozik, az egyáltalán nem úttörő az állatnemesítés terén. Évszázadok óta folyik szelekció a takarmányértékesítésre. Sőt, napjainkban leginkább erre a genetikai tulajdonságra igyekeznek odafigyelni a tenyésztők a szelekció során. Minél kevesebb takarmányból állít elő 1kg testtömeget az állat, annál gazdaságosabban hizlalható. Hogy a mai köznyelvből merítsek; ebben van a biznisz.

Ami azonban a dolognak a hátulütője, az az, hogy ha az állomány legjavát választjuk ki továbbtenyésztésre, a bennük rejlő genetikai hibák felszínre kerülhetnek. Ez a beltenyésztés hátránya. Ennek kiküszöbölésére több, genetikailag távoli csoporton kell végezni a szelekciót és mielőtt a beltenyésztettségi leromlás jelentkezne, keresztezésekkel kell frissíteni az állományok génkészletét.

Ami ennek a bejegyzésnek pedig az apropója, az nem más, mint a régi mondás (versidézet); "Vigyázó szemetek Párisra vessétek!". Mert ugye hazánkban nyugati szél fúj, tehát ami ott bekövetkezik, az kis idő múlva nálunk is jelentkezni fog.

A szélsőséges időjárás, a biodízelként felhasznált gabonanövények sokmillió tonnája, az öntözés hiánya és sok egyéb körülmény egyértelműen a takarmányok drágulását vetíti elő hazánkban is. Ennek pedig biztos következménye lesz az állati eredetű élelmiszerek árnövekedése is.

 

Persze az 1-1 kilogramm takarmányon való megtakarítás igazán annak számít, aki nem 10-20 állatot tart, mint általában egy családi vállalkozó, hanem aki iparszerűen hizlal. Utóbbi jellemző igazán az Egyesült Államokra. Elrettentés képpen teszek is be egy képet egy USA-beli óriás hizlalótelepről. Döntse el mindenki, hogy mennyire tetszetős a táj.


Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság genetika ár ipar takarmány hasznosítás szarvasmarha hizlalás

süti beállítások módosítása