Magyar Asztal

 "Csaknem 9 millió dolláros beruházással három takarmánykeverő üzemet és más állattartással kapcsolatos létesítményt készít Laoszban a dabasi Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. - mondta Kulik Zoltán, a magyar takarmánypiacon meghatározó cég vezérigazgatója. A magyar és a laozsi kormány tavaly írt alá fejlesztési megállapodást, mivel az uniós tagállamoknak kötelességük, hogy GDP-jük arányában támogassák a fejlődő országokat.

A Vitafort Zrt. a tavaly aláírt magyar-laoszi kormánymegállapodásra alapozva kötött szerződést egy 8,6 millió dolláros segélyhitel-program fejlesztéseinek megvalósításáról. Az európai uniós országoknak kötelességük a GDP-jük arányában támogatni a kevésbé fejlett országokat. Magyarország Laosznak 20 évre kamatmentesen, hétéves türelmi idővel 8,6 millió dollár hitelt adott.
A segélyhitelre egy komplex mezőgazdasági program épült: ennek leghangsúlyosabb, 5,2 millió dolláros része három takarmánygyártó üzem létesítése, mégpedig azért, mert a laoszi alapanyagból Thaiföldön és Vietnamban készítettek takarmányt, saját üzemük ugyanis nem volt. Második pillére a laoszi agrárfejlesztési programnak nagy baromfi- és sertés üzemek, továbbá keltető és vágóhíd létesítése. A harmadik pillér pedig a halászat, ennek kapcsán halkeltetőket hoznak létre."

- agromonitor -

"E támogatási jogcím (intézkedés) meghirdetésének célja a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók termelési lehetőségeinek bővítése, ezzel egyidejűleg takarmányfehérje importunk csökkentése. A támogatási rendszer kvótához kapcsolódik. Hazánk szárított takarmány kvótája egy gazdasági évre vonatkoztatva 49.593 tonna. A támogatás mértéke tonnánként 33 euró, kb. 9200 Ft. Kvótatúllépés esetén a támogatást a rendeletben meghatározott mértékben csökkentik.

A szárított takarmány támogatási rendszerbe többek között az alábbi termékek tartoznak: forró levegős eljárással-, valamint természetes úton szárított lucernaliszt, -pellet, valamint lucerna, baltacím, lóhere, csillagfürt, bükköny és egyéb takarmány növények mesterséges és természetes szárításával, őrlésével előállított komponensek.

A dotációt azok a feldolgozók (szárítóüzemek) igényelhetik, amelyek e konkrét tevékenységgel foglalkoznak."

- Kistermelők Lapja 2009. augusztus -

Próbáltam keresni információt arról, hogy az elmúlt években mennyi szárított takarmányt importált hazánk, de pontos adatot nem találtam. Amire sikerült rálelnem, az egy 2005-ig vezetett táblázat az AKII oldalán, mely szerint 98.721 tonna állatok etetésére szolgáló készítményt hoztak Magyarországra 2005-ben. (Megjegyezném, hogy az adófizetők forintjaiból fenntartott KSH és AKII sem közöl aktuális információkat!) De mit értenek az állatok etetésére szolgáló készítmény alatt? Mert a vitamintartalmú premixek is etetésre szolgálnak, de nem takarmányok, csupán kiegészítők. Ugyanez igaz a hétköznapi takarmánymészre is.

Azt mondják, hogy gyerünk, gyártsunk szárított takarmányt, de ne túl sokat, mert akkor nem lesz támogatás! Holott az volna a cél, hogy csökkentsük az importot. Tehát ha egy ember tegyük fel, hogy belevág, jól is megy neki, talál felvásárlókat, de a kvóta elérésekor inkább leáll a gyártással, mert a támogatás nélkül már nem éri meg annyira, így azok akik vásárolnának még, elmennek máshova, akár külföldre is. Ergo az import nem fog lényegesen csökkenni. Azt pedig nem tartom túl valószínűnek, hogy hitelválság közepén többszáz szárítóüzem indulna a 33 eurós támogatás miatt.