Hosszú ideig tartó hallgatás után egy kis gyomorforgatással kezdődhet a blogolás. Mert bizony a mezőgazdaság nem csak a szélben ringatózó, aranyba borul búzamezőkről szól.
Így néz ki egy tőgy, amelynek mirigyes állománya egy kórokozó végett kiszakadt, s a bomló szövetek előestek. A tőgynegyedek elkülönülését bizonyítja, hogy a másik három tőgynegyed teljesen egészséges, fejhető. (A beteg tőgynegyed meggyógyult, bár inaktív marad, nem fejhető.)
Az Escherichia coli lényegében mindenhol jelen van a Földön, és bizony óriási gazdasági károkat okoz. Fertőz embert és állatot egyaránt. Míg a humán kockázat viszonylag könnyedén kivédhető, addig a gazdasági haszonállataink védelme már sokkal problémásabb. Álljon itt egy fotó E. coli által fertőzött tejelő holstein-fríz, illetve egészséges tehéntejről. A különbség még a laikusok számára is egyértelmű, úgy gondolom.
Ami az igazán nagy problémát okozza az E. coli esetén, az az, hogy az elmúlt évtizedek során a tőgygyulladások gyógyítására rutinszerűen használt antibiotikumok jelentős részével szemben ellenálló, rezisztens. Ez a baktérium nagyon rövid idő alatt olyan mértékű gyulladást képes generálni még egy szarvasmarha szervezetében is, hogy az állat akár egy nap alatt is elhullhat miatta. A legfontosabb tehát a prevenció, ami kimerül a megfelelő tőgyegészségügyben (fejés előtti és utáni fertőtlenítő szerek) és a maximális istálló higiéniában (rendszeres almolás, itatók környékének tisztán tartása, fertőtlenítése).
A Staphylococcus aureus fertőzés egyik tünete a szövetelhalás. A képen egy holstein-fríz tehén tőgyén okozott tünet látható.
A symptom of Staphylococcus aureus infection is the tissue necrosis. In this picture we can see the symptom on a holstein cow's udder.
"Rájár a rúd mostanában a magyar baromfira. Mája és tolla után most szalmonellafertőzöttsége került napirendre. Újfajta gyorsteszt mutatta ki fehéren-feketén, hogy a magyar baromfi mintegy 70 százalékban szalmonellabaktérium-hordozó, míg máshol csupán 5-25 százalék a fertőzöttség. Az Európai Unió most "bekeményített", elfogadhatatlannak minősítette ezt az állapotot, és 2010 végére radikális változást ír elő. Ez azt jelenti - miként Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke felhívja rá a figyelmet -, hogy erre a határidőre el kell érni az európai átlagot, tehát minimálisra kell csökkenteni a baromfiállomány fertőzöttségét."
- MTI -
A fenti adatok megint meglehetősen rossz színben tüntetik fel a magyar baromfiipart. A tragédia mindebben persze nem az, hogy sok-sok millió forintot kell majd költeni a baromfiállomány szalmonellamentesítésére, hiszen az EU olyannyira kegyes hozzánk, hogy a tenyészállatok számára ingyenes vakcinát biztosít. (Persze egy gyógyszertyártó cégnek már ez is többszáz milliárdos üzletet jelent.) Eme intézkedéssel elméletileg elérhető lesz, hogy a vágóállatnak szánt naposcsibék nem fertőzötten bújnak ki a tojásból, s csak utólag fertőződhetnek meg ismét, vagy az istállóban vagy pedig a vágóhídon.
Ahhoz, hogy gyakorlatilag nullára csökkentsük a szalmonellafertőzések számát majdhogynem steril környezetet kell biztosítani az állatok számára a nevelés során. Ez újfent megoldhatatlan, hiszen az istállókban használt alomanyag nem hőkezelhető. A naposállatok betelepítése előtt pedig elgázosítják az istállót az alomban található mikroorganizmusok elölése érdekében. Ennél többet úgy vélem senki sem tehet az ügy érdekében.
Az a tény pedig, hogy a szalmonella embert is fertőzni képes törzsei már 70°C-on is elpusztulnak, egyértelműsíti, hogy a megfelelő konyhai kezelés (sütés, főzés) biztosítja a baktériumok hatástalanítását.
