Magyar Asztal

Rossz a tejár. Ez a gondolat biztosan összeköti szinte az összes tejtermelő gazdát. Az idei év is azzal kezdődött, hogy ki kellett egyezni a minimális átvételi árban. Végül a tavalyi átlag felvásárlási ár +2 forintban született meg az összeg. Ami azt jelenti, ha ma már 88 forintot legalább fizetniük kell a felvásárlóknak a nyers tejért. De mennyit is jelent, ha valakinek sikerül kialkudnia +1 forintot, minden megtermelt kilogramm tejre?

Vegyünk egy "átlagos" tejtermelő telepet. Manapság egy ilyen telepen megközelítőleg 200-250 db tejelő tehén van, amelyek termelését lőjük be szintén átlagosra, azaz 15 literre. Akkor tehát 200×15 = 3000 liter tej keletkezik naponta. Ha ennek a tejnek literjéért 1 forinttal fizetnének többet, akkor az 3000 × 365 = 1.095.000 Ft. Ennyivel lenne több a gazdaság éves bevétele.

Rugaszkodjunk el egy kicsit a talajtól, és tételezzük fel, hogy a gazdaság roppant jó üzleti érzékkel valamilyen úton-módon eléri, hogy az Európai Uniós felvásárlási átlagárat, azaz megközelítőleg 0,34 €-t kap ezután minden kg megtermelt tejért. Ha a mai, azaz 297 Ft-os középértékkel számoljuk az eurót, akkor a 34 eurócent 101 forintot jelent. Így már 13 Ft-tal a mai minimális ár felett vagyunk! Még egy gyors szorzás:

1.095.000×13 = 14.235.000 Ft.

Ennyivel keresne többet egy gazda, ha nem csak a fogyasztói ár, hanem a gazda jövedelme is felzárkózna az európai átlaghoz. Azt hiszem, hogy plusz jövedelem már elegendő volna ahhoz, hogy kicsit élénkítse a szektort. Persze ezek a forintok jelenleg máshol csapódnak le. Meg a jövőben még egy darabig biztosan.

Ui.: A fenti számítások reálisak, nem csak vagdalkozok azzal, hogy "mi lenne ha".

"Az utóbbi években jelentősen emelkedett az import élelmiszerek aránya Magyarországon; amely mára a szakértői becslések szerint meghaladja a 30 százalékot - áll az Agrármonitor legfrissebb számának összegzésében.

2000 és 2003 között az ez az aránya alig változott, 12-13 százalékot tett ki. Az ország uniós csatlakozásának évében 17 százalékra nőtt, majd 2005-ben 26 százalékra ugrott. Ezután lassabban, de folyamatosan emelkedett.

Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója az MTI-nek arra emlékeztetett, hogy az élelmiszerimport arányát nehéz megbecsülni, mert a külföldről érkező élelmiszereket gyakran feldolgozzák és egy részét kiviszik az országból.

Hozzátette: a forint árfolyama nem hat jelentősen az importra,  mivel a nagy élelmiszer-áruházláncok saját beszerzési hálózatukkal  hosszú távú szerződéseket kötnek.   

Az elemzés szerint a feldolgozott magyar élelmiszerek  kivitelének értéke tavaly 3,6-3,8 milliárd euró körül mozgott. Az országba érkező feldolgozott élelmiszerimport értéke pedig 3,0-3,1 milliárd eurót tett ki. Az export értéke 2000-ben még 1,8 milliárd euró körüli volt, és 2005-ben 2,3 milliárd eurót tett ki, az importé azonban gyorsabban nőtt, mintegy 900 millió euróról 1,9 milliárdra."

- MTI -

Ezek a számok elrettentőek. Több mint 1 milliárd eurót költ az állam egy év alatt élelmiszerbehozatalra! Minek? Kétlem, hogy ezt azok a termékek tennék ki amit itthon nem tudunk megtermelni (pl. déligyümölcsök).

"E támogatási jogcím (intézkedés) meghirdetésének célja a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók termelési lehetőségeinek bővítése, ezzel egyidejűleg takarmányfehérje importunk csökkentése. A támogatási rendszer kvótához kapcsolódik. Hazánk szárított takarmány kvótája egy gazdasági évre vonatkoztatva 49.593 tonna. A támogatás mértéke tonnánként 33 euró, kb. 9200 Ft. Kvótatúllépés esetén a támogatást a rendeletben meghatározott mértékben csökkentik.

A szárított takarmány támogatási rendszerbe többek között az alábbi termékek tartoznak: forró levegős eljárással-, valamint természetes úton szárított lucernaliszt, -pellet, valamint lucerna, baltacím, lóhere, csillagfürt, bükköny és egyéb takarmány növények mesterséges és természetes szárításával, őrlésével előállított komponensek.

A dotációt azok a feldolgozók (szárítóüzemek) igényelhetik, amelyek e konkrét tevékenységgel foglalkoznak."

- Kistermelők Lapja 2009. augusztus -

Próbáltam keresni információt arról, hogy az elmúlt években mennyi szárított takarmányt importált hazánk, de pontos adatot nem találtam. Amire sikerült rálelnem, az egy 2005-ig vezetett táblázat az AKII oldalán, mely szerint 98.721 tonna állatok etetésére szolgáló készítményt hoztak Magyarországra 2005-ben. (Megjegyezném, hogy az adófizetők forintjaiból fenntartott KSH és AKII sem közöl aktuális információkat!) De mit értenek az állatok etetésére szolgáló készítmény alatt? Mert a vitamintartalmú premixek is etetésre szolgálnak, de nem takarmányok, csupán kiegészítők. Ugyanez igaz a hétköznapi takarmánymészre is.

Azt mondják, hogy gyerünk, gyártsunk szárított takarmányt, de ne túl sokat, mert akkor nem lesz támogatás! Holott az volna a cél, hogy csökkentsük az importot. Tehát ha egy ember tegyük fel, hogy belevág, jól is megy neki, talál felvásárlókat, de a kvóta elérésekor inkább leáll a gyártással, mert a támogatás nélkül már nem éri meg annyira, így azok akik vásárolnának még, elmennek máshova, akár külföldre is. Ergo az import nem fog lényegesen csökkenni. Azt pedig nem tartom túl valószínűnek, hogy hitelválság közepén többszáz szárítóüzem indulna a 33 eurós támogatás miatt.