Magyar Asztal

Mint ahogy azt egy korábbi bejegyzésben említettem is, nem elég az állatlétszámot növelni hazánkban, ugyanis nem elsősorban a mezőgazdaság termelői oldalával van a gond, sokkal inkább az értékesítéssel, és főleg az azt követő feldolgozással! Egészen pontosan annak hiányával, mivel sajnos nincs hazánkban számottevő, az agrárium produktumát teljes egészében felvenni képes feldolgozóipar.

Ez a probléma nem annyira a növénytermesztés, mint inkább az állattenyésztés nyűgje, hiszen főleg ez az ágazat sínyli meg a szigorú EU-s szabályozást, a tőkehiányt és a külpiaci árak is erre a szektorra vannak a legnagyobb hatással. Sajnos az állati termékek feldolgozására alkalmas üzemek létesítése a lakosság részéről sem preferált folyamat, a környéken élők gyakran a keletkező szagoktól féltik lakóhelyüket.

Azon túl, hogy a lakosság részéről bizonyos elutasítottság, ellenszenv van a feldolgozók ellen, egy vágóhídnak további rengeteg egészségügyi előírásnak kell megfelelnie, amihez fejlett infrastruktúra is szükséges. Ennek hiányában hiába a megfelelő hely, a tőke, nem jöhet létre az üzem.

A vágópontok létesítésének szigorú szabályain lazít a kormány, hogy ezzel is elősegítsék a vidéki, helyben történő feldolgozás újbóli megerősödését. Igen, újbóli, hiszen azok a kis kapacitású vágóhidak, amelyek nem voltak képesek az EU-s szabályoknak megfelelni, rendre bezárták kapuikat. A szabályok módosításával immáron 100km-es körzetből szállíthatnak be élő állatot a vágópontra, illetve éves átlagban heti 100db sertést, juhot, kecskét, 20db szarvasmarhát és évente legfeljebb negyedmillió baromfifélét lehet vágni.

 Egészen eddig abban a hitben éltem, hogy a harmadik ország jelzővel azokat a nemzeteket illetjük, amelyek nem az Európai Közösség, (a.k.a. EU) tagjai. EU, pipa. Akkor most hol is a hiba? Csak mert a Kölnmesse GmbH csuklóból kizárta a kölni Anuga és ISM élelmiszer-ipari kiállításokról a Magyarországról érkező töméses hizlalással előállított liba- és kacsamájat.

Azon kívül, hogy hazánk nem számít harmadik országnak, még az áruk szabad áramlását is felrúgják ezen döntésükkel, ezzel pedig a Baromfi Termék Tanács is tisztában van, szóval jogosan verik az asztalt.

A többi liba- és kacsatömésben "jártas" ország, így a franciák, a belgák, a bolgárok (akik titokban a franciák) és a spanyolok is jogosan emelhetnek szót az ügyben. A kérdés csak az, hogy fognak-e? A kérdés az, hogy a magyar hatóság kiáll-e majd a magyar érdekekért és kéri fogja-e levélben a kitiltás visszavonását? Egyelőre a Vidékfejlesztési Minisztérium oldalán nem látni semmi információt az üggyel kapcsolatban (mentségükre legyen szólva, hogy a francia minisztérium oldalán sincs), az utolsó bejegyzés január 17-én született, holott azóta elég sok víz lefolyt a Dunán.

Kíváncsian várom az ügy folytatását, hiszen az Anugáig még több mint 90 nap van!

 Szeretek kampányidőszak alatt híreket olvasni, mert bizony ilyenkor még a legártalmatlanabb cikkecskék sorai közé is besuvasztanak valami okosságot, amivel igyekeznek a közvélemény lyukasfenekű gályáját valamelyik irányba eltaszigálni.

Este van, esik az eső, olvassunk hát agrár híreket! Itt is egy finomság egyből! Hamarosan lejár a földmoratórium, a kormánynak pedig alig háromnegyed éve van az EU-nál kilobbizni, hogy továbbra se vehessék meg külföldi állampolgárok a magyar termőföldeket. A hosszabbítási kérelem szakmai anyaga pedig még mindig nincs Brüsszelben. Ja és különben is, a hosszabbítást már az előző kabinet is kérvényezte, a mostanit csak megkérték, hogy bólintson rá. Az egészben pedig az a tréfás, hogy mindezt a Népszabadság veti a kormány szemére.

Hogy is van ez? A szocialisták féltik a magyar földeket? Ez aztán az abszolút identitászavar! A következő húzás szerintem az lesz, hogy Bajnai Gordon fodrostollú lúdtenyésztő Kht-t fog génmegőrzési és munkahelyteremtési céllal indítani, természetesen a saját vagyonának felajánlásával!

Még egy hét van a kopogtatócédulák gyűjtésére, október harmadika pedig nagyon a jövő zenéje, de már megy a szerepjáték. Nevetséges.

 A 29 pontos akcióterv legmókásabb és egyik legnagyobb hangsúlyt kapott pontja a szabad pálinkafőzést biztosító 9. pont. A jövedéki törvény módosításával a kormány engedélyezni szeretné a kistermelőknek a házi gyümölcspárlat-készítést (ötven liter mennyiségkorlátozással ugyan).  

 "Miután a tavalyi rizstermésben az amerikai rizstermelők szövetsége nem mutatta ki a génmanipulált (gmo) rizsszemek jelenlétét, az Európai Bizottság (EB) hatályon kívül helyezte azt a 2006-os határozatát, amely megfelelő okmányokhoz kötötte az amerikai rizs behozatalát - közölte a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih). Az Amerikai Egyesült Államokból 2006-ban jelentősebb mennyiségű, géntechnikailag módosított hosszú szemű barna rizzsel kevert kereskedelmi rizs érkezett az Európai Unió tagállamaiba.

Az Európai Bizottság akkor határozatot hozott a rizstermékekben nem engedélyezett, géntechnológiával módosított „LL RICE 601” szervezetre vonatkozó szükségintézkedésekről. A határozat előírta, hogy az USA-ból származó azon rizstermék szállítmányokat, amelyek esetében elképzelhető, hogy azokba géntechnológiával módosított „LL RICE 601” szervezet keveredett, csak olyan dokumentumok kíséretében lehet forgalomba hozni, amelyek igazolják, hogy az érintett termékek nem tartalmaznak ilyen szervezetet.
Az „LL Rice 601” egy olyan hosszúszemű rizs, amelyet genetikailag módosítottak annak érdekében, hogy ellenálló legyen gyomirtó szerekkel szemben, de a fogyasztása nem jelent veszélyt az emberek egészségére. Az USA mezőgazdasági minisztériuma megállapította, hogy az „LL RICE 601” szervezettel való keveredés korlátozott volt. Emellett az ottani Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal és a rizstermesztők szövetségének az elmúlt években hozott intézkedései eredményre vezettek – áll a Mébih tájékoztatójában.
A 2009-ben betakarított – zöld rizsnek is nevezett – rizstermésben az egyesült államokbeli rizstermesztők szövetségének vizsgálatai nem mutatták ki az „LL RICE 601” szervezet jelenlétét. Ezért a 2006-ban hozott EB-határozat feltételei már nem állnak fenn, így azt a bizottság hatályon kívül helyezte. A tagállamok ugyanakkor megfelelő szintű - véletlenszerű - vizsgálatot végeznek annak ellenőrzésére, hogy a géntechnológiával módosított „LL RICE 601” szervezetet tartalmazó - abból álló vagy abból előállított - rizstermékek ne kerüljenek forgalomba."

- agromonitor -