facebook


Az elmutyizott szektor

2012.09.25. 10:00 Imre Laci

Már egy korábbi bejegyzésben is említést tettem a mezőgazdaság egy igen fontos, ám a hétköznapi médiában kevéssé futtatott témájával, a "szója biznisszel". Persze a mezőgazdaság maga is egy óriási üzlet, ugyanakkor ezen a hatalmas gazdasági ágon belül van egy kis rész, amelyet egész Európán belül néhány cég tart a kezében, euró milliárdos bevételre szert téve.

Nem csupán az euroszkeptikusok közt ismert a tény, hogy az Európai Unió és a Dél-amerikai országok közt egy paktum született, mely szerint Brazília és a környező országok nem tartják távol magas vámmal az EU-ból érkező iparcikkeket piacaiktól, cserébe az EU-s országok szabad utat engednek az onnan érkező mezőgazdasági termékeknek. Így kerülhetett sor arra, hogy az Európai Parlament betiltotta az állati eredetű takarmányok etetését, ezzel a tagállamokat szója importjára kényszerítve, s megteremtve Brazília és Argentína számára a biztos piacot.

Bár az EU szakmai szerve, az EFSA a tilalom feloldását nem látta aggályosnak, a döntésen nem változtatott az EP, így továbbra is Dél-Amerikából importáljuk a 90%-ban transzgénikus szóját. Az igazi svédcsavar pedig itt következik!

Az Európai Unió a végletekig elkötelezett az ökológiai gazdálkodás, és az úgynevezett bio élelmiszerek készítése mellett, mondván, az ilyen termelési rendszerben biztosítható leginkább a termék kifogástalan minősége. Ezért is van elterjedőben a 'free range', azaz a szabad tartásos baromfinevelési technológia, valamint a mangalica hírneve is evégett ível felfelé.

A probléma pedig ott kezdődik, hogy az ilyen állattartásnál egyáltalán nem biztosíthatók azok a körülmények, amelyek elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy valóban ellenőrzött, biztosan egészséges élelmiszert lehessen előállítani. Gondoljunk csak arra, hogy a szabadban kapirgáló baromfi fogyaszt rovarokat, esetleg még elhullott kisemlősök teteméből is csipegethet! Osztoznak a vadmadarakkal a takarmányon, s ezek a madarak, valamint az elfogyasztott ízeltlábúak is potenciális vektorai lehetnek élősködőknek, betegségeknek. Ebben az esetben persze senki nem fogja tudni szavatolni, hogy az állat nem jut tiltott eredetű élelemhez. Ilyen helyzetben pedig jogosan tehető fel a kérdés, hogy miért diszkriminatív a rendszer a zárt technológiát alkalmazókkal szemben?

Újra kellene gondolni az EU-nak bizonyos jogszabályokat, figyelembe venni, hogy a Dél-amerikai piacra szállított iparcikkek csak pár Nyugat-európai államnak jelentenek bevételt, s ezért cserébe a Kelet-európai államok mezőgazdaságát áldozták fel. Ismét el kellene érni, hogy hazánk rendelkezzen az élelmiszer önrendelkezés jogával, ami persze nem jelenti azt, hogy fölösleg élelmiszer-biztonsági kockázatokat kellene vállalniuk a fogyasztóknak! (Pl. a tolliszt biztosan nem tartalmaz BSE priont.) Mind Magyarországnak, mind több más Közép-európai államnak gazdasági érdeke lenne, hogy az állati eredetű takarmányok ismét zöld utat kapjanak, és ne kényszerüljenek import GM szója vásárlására. Így a fenti szabadtartásos technológia anomáliája is megszűnne.

komment

Címkék: free eu szabad állati tiltott fehérje takarmány baromfi range tartás eredetű

GMO biznisz - ahogy a nagyok csinálják

2010.10.10. 15:37 Imre Laci

 Te ettél már GM élelmiszert?

Azok, akik a fenti kérdésre nemmel válaszoltak, elég nagy eséllyel tévednek. Persze lehet ijedezni, elméleteket gyártani tudatos népírtásról, a génmódosított élelmiszerek egészségkárosító hatásáról, de valamit már most az elején tisztázni szeretnék mindenkivel.
A GM élelmiszer engedélyezését vagy tiltását nem annak egészségügyi kockázata határozza meg, hanem az, hogy ki jár jól vele!
Még az ezredforduló környékén kirobbant a Bovine Spongiform Enchepalopathy (BSE) azaz a szivacsos agyvelőgyulladás járványa, mely a hivatalos szerveket arra sarkallta, hogy betiltsák az állati eredetű takarmányok gazdasági haszonállatainkkal történő etetését.
A betegséget okozó prionok azonban nem találhatók meg a halakban, így tehát a halakból készített lisztet még ma is lehet használni bizonyos állatok etetésénél.
A gazdaságos hizlaláshoz azonban szükség van egy olyan takarmányra, amely magas fehérjetartalommal bír. Így tehát az állati eredetű fehérjék pótlására a legmeghatározóbb – és legkézenfekvőbb – növény a szójabab lett. Figyelembe véve, hogy 1kg szójababban van 337g (!) fehérje, melynek emészthetősége 89%-os, igen ésszerű döntés ezt a növényt választani. De van vele egy kis gond is. Illetve nem is olyan kicsi… A magyarországi időjárási viszonyok között igen kockázatos a termesztése. Nem is vetik túl nagy területen; 2008-ban mindössze 29.000 hektáron (KSH adat) termesztették hazánkban. Egyeseknek ez a szám nagynak tűnhet, de figyelembe véve az ország szójaigényét, rájöhetünk, hogy nevetségesen kis területről van szó.
A megoldás tehát, ha importálunk szóját. De honnan is? A környező országok mind hasonló, vagy hidegebb klímájú területen fekszenek, tehát ők is inkább behozatalra szorulnak... Maradnak tehát a távoli, trópusi országok, ahol még a munkaerő is olcsó és egész évben lehet termelni. Ilyen például Brazília. No, fogták tehát magukat az EU országai és elkezdtek a Dél-amerikai államtól szóját vásárolni. Az egésszel persze nem lenne semmi gond, azt az apróságot leszámítva, hogy így már függ a magyar termelés egy idegen ország üzleti érdekeitől. No és persze Brazíliában engedélyezett a GMO növények, – így a szója – termesztése. Persze a bizakodók mondhatják, hogy az EU ’zéró toleranciát’ hirdetett a génmódosított élelmiszerek ellen, de lássuk be: a brazil élelmiszervizsgálaton még a penészes kenyér is jeles eredménnyel menne át.
Nem is olyan rég, egy tojótelep vezetőjével diskuráltam az éppen aktuális árakról. Beszéltünk mindenről, a tojás áráról, az EU-s állatvédelmi előírásokról, no meg persze a takarmányról is. Így került fel a téma, hogy ők bizony maguk keverik a takarmányt, amit a tojókkal feletetnek, s a legnagyobb gondot az jelenti, hogy olykor-olykor túl magas árat kér a szóját beszállító cég. Ilyenkor persze igyekeznek a takarmány fehérjetartalmát kukoricával pótolni, de ez szinte lehetetlen. Ki vannak tehát téve a beszállítónak.
Jelen esetben is tehát az szakította a legnagyobb pénzt, aki az állati fehérje betiltásakor elsőként kínálta eladásra a brazil szóját. Bombabiztos piac, kevés konkurens... Napjainkban pedig egyre több szó esik erről a témáról, mivel az emberek figyelmét fenn kell tartani, addig kell ütni a vasat, amíg csak lehet, amíg rá nem unnak az emberek. „Hagyd magad lányom, előbb szabadulsz” tartja a régi közhely, s valóban. Annyit hallani már a GM kérdésről, hogy az emberek megszokják, s idővel még ellenkezni sem fognak ellenük. Akkor pedig zöld utat nyer az a pár cég (Monsanto, Pioneer…) amelyek a GMO vetőmag többségét értékesítik és óriásit harapnak majd az európai piacból.
A végére pedig még egy kérdést szeretnék feltenni, ha lehet: miért tilos abból a vágóhídi hulladékból (nyesedékekből) takarmányt készíteni, amelyet egyébként az emberekkel etetnek meg pl. parizer formájában?

 

komment

Címkék: üzlet gmo hal szója állati fehérje gm bse génmódosított eredetű

süti beállítások módosítása