facebook


Vadhatalom

2014.10.26. 10:00 Imre Laci

Ha az ember a szürke hétköznapokat nyitott füllel éli meg, bizony rengeteg lesújtó adatot hall kis hazánkkal kapcsolatban. Az öngyilkossági statisztikánk az egyik legrosszabb Európában, a labdarúgásban nyújtott teljesítményünk pedig erre még több okot ad. Ha pedig maga a gazdasági potenciálunk szánalmas is, legalább az átlag kereset nevetséges. De van, amiben tényleg évtizedek óta a világ legjobbjai vagyunk. Ez pedig nem más, mint nemzetközileg híres vadállományunk.

vadászat.jpg

Szerencsére a "mainstream" médiában is meg tud jelenni immár egy-egy hír arról, amikor hazánk erdeiben kapitális trófeájú gímszarvast, vagy dámvadat sikerül terítékre vinni. Ugyanezt elmondhatjuk az Alföld őzbakjairól is. Üröm az örömben, hogy ezeket a rekorder állatokat jellemzően nem valamely honfitársunk, hanem többnyire külföldi vendégvadászok lőhetik meg. Ez persze semmit nem von le az itthoni szakemberek érdemésből, sem pedig abból a tényből, hogy kis hazánk a rengeteg viszontagság ellenére mindmáig Európa legjobb genetikai állományú, s genealógiáját tekintve a legősibb gímszarvas-állományával rendelkezik.

őzbak.jpgA legtöbb ember számára a vadászat a védtelen állatok lemészárlását jelenti, s a természet vég nélküli kizsákmányolását vizionálják, ha egy társas vadászaton elejtett állatokból álló terítékről látnak fényképet. Kicsit talán idegenkedünk is ettől a világtól, hiszen az idők kezdete óta a vadászat a legtehetősebb társadalmi csoport szenvedélye volt, s így talán kissé irigykedünk a vadászokra, s kissé viszolygunk is tőle, hiszen a legfelső tízezer és a korrupció közé egyenlőségjelet szoktunk vonni. Sajnos ez elkerülhetetlen hozománya annak a ténynek, hogy Lázár János és Semjén Zsolt is ennek a szenvedélynek hódol.

Mindennek ellenére elmondható, hogy hazánk vadállománya ha nem is virul, de nagyon jól megvan. Csak hogy egy, igen kiugró példát hozzak; 1960-ban vaddisznóból 3900 példány került terítékre, 2014-ben pedig 128.365 darab. Mindezt úgy, hogy a vaddisznó állomány folyamatosan növekszik.

A világ legszebb trófeájú dám-, és gímszarvas bikáját is itthon ejtették el, s valószínűleg erről sokkal kevesebben tudnak, mint politikus-celebjeink ügyes-bajos dolgairól.

Valóban, sok sportágban és tudományban le vagyunk maradva a világ más országaihoz képest, ellenben van, amire mi is büszkék lehetünk. Ezek közül egy a sok évszázados múltra visszatekintő vadászkultúránk.

Szólj hozzá!

Címkék: vadász vadászat állomány vad Magyarország

Szégyen: 1,5 millió sertést importálunk

2010.07.29. 12:12 Imre Laci

 
Amikor már azt hinné az ember, hogy nem lehet mélyebbre süllyedni, bizony csalódnia kell. Mindig van a létrának egy alsóbb foka. Magyarország ismét lejjebb lépett. Magyarország agrár ország, ezt mindenki tudja. Illetve, csak volt agrár ország. Néhány évtized alatt elértünk arra a pontra, hogy termőföldjeink fele idegeneknek terem, hogy a 15 éve fejlettnek mondható sertésiparunkból, - mellyel jelentős európai exportőrök voltunk – mára csak kis hányada maradt.
50% körüli állattenyésztés
A rendszerváltás után a mezőgazdasági termelés volumene mélyrepülésbe kezdett. A növénytermesztési ágazat – hála a rengeteg termőföldnek – mára regenerálódott, immáron a ’89-’90-es évek szintjének 110%-át nyújtja. Ugyanez nem mondható el az állattenyésztésről.
Az akkori keleti blokkot Magyarország látta el hússal. A ’89-et követő elhibázott politikai lépések következtében elvesztettük a keleti országok piacait és elindult az állattenyésztés módszeres leépítése. ’95-ben már csak 5 millió sertést tartottunk országszerte. Ez a szám mára 3.247.000-re csökkent és elérkezett az az idő is, amikor mi szorulunk sertés behozatalra.
Fejlesztés hiányában
Az 1960 után keresztezéssel létrehozott hungahib és ka-hyb hibridsertések az akkori sertéstenyésztés csúcsát jelentették. A ’70-es évektől fogva ez a két hibrid adta Magyarország hústermelő állományának döntő részét.
 
 
Ekkoriban épültek az állattartó telepek is, melyek szintén a kor kívánalmainak 100%-ban megfeleltek. Mára azonban a hungahib és a ka-hyb nem nyújtja azt a százalékos vágási kihozatalt, amelyet megkíván a gazdasági helyzet, valamint a színhúsarány tekintetében is igen elmarad a dán vagy holland húshibridekhez képest. Az idő pedig nem állt meg, az akkoriban épült ólak lassan fél évszázadosak, állapotuk ha nem szörnyű, akkor egyenesen életveszélyes. Elektromos hálózatuk elöregedett, tűzveszélyes, ráadásul a modern etető-, itató-, fűtő- és tisztítórendszerek beépítése sem lehetséges.

A jelenlegi helyzetből pedig csak úgy lehet kilábalni, ha új, a jelenlegi kívánalmaknak megfelelő telepeket létesítünk, azokat a jelenlegi csúcsgenetikájú hibridekkel töltjük meg és mindeközben aktívan védjük piacainkat a modernizációban fényévekkel előttünk járó nyugati nagytermelőkkel szemben.


4 komment

Címkék: technológia állomány sertés import ágazat ka hyb hungahib

A rugalmasság hiánya a tejágazatban

2010.03.03. 23:11 Imre Laci

Minden üzletben meghatározó tulajdonság a rugalmasság. Aki gyorsan tud igazodni a megváltozott piaci helyzethez, az profitál a legtöbbet. Gyakran a rugalmasság menti meg a vállalkozást a csődtől. Márpedig a mai helyzetben rengeteg cég felett lebeg Demoklész kardja...

A mezőgazdasági vállalkozások egyáltalán nem szerencsések ebből a szempontból. Vegyük példának a favorit tejágazatot. Pár éve még közel száz forintot fizettek a termelői tej literjéért, míg ma már 50 forint körül stagnál a felvásárlási ár. Amikor jó pénz ütötte a gazdák markát a portékáért, többen állománybővítésbe kezdtek. Több üszőborjút tartottak meg, hogy azok később növeljék a telep össztermelését.

A nemzetközi helyzet azonban közbeszólt és rengeteg telep állományritkításra kényszerült. Az idősebb vagy rosszabb termelésű teheneket vágóhídra küldték, ezzel csökkentve a takarmányozási költségeket. A telep életben maradása volt a cél. Mi lenne azonban, ha ismét felszökne a tej ára?

A mai napon termékenyített tehenek átlagosan 285 nap múlva ellenék meg borjaikat. Szerencsés esetben üsző születik, amelyet 18 hónapos korában tenyésztésbe is állítanak. Ezek után az előhasi üsző (első borjával vemhes szarvasmarha) további 285 nap múlva fog elleni és csak ez után kezd el tejet termelni.

Summa summarum: 1110 nap múlva kezdene el bevételt termelni a ma fogant állat. Három év alatt tudna teljesítménynövekedéssel reagálni egy tehenészeti telep a gazdasági változásokra. Ilyen biológiai korlátok mellett gyakorlatilag lehetetlen követni a piaci kilengéseket. A szó jelenlegi formájában egy tehenészet abszolút nem versenyképes. Ezen azonban nem lehet változtatni.

Az agráriumra nem szabad úgy tekinteni mint mondjuk egy fröccsöntő üzemre, amely egyik napról a másikra képes növelni vagy csökkenteni a termelését. Ezt Nyugat-Európában felismerték és optimálisabb támogatási rendszerrel igyekeznek orvosolni a gyorsan változó piaci környezet okozta kieséseket. S hol tart ma hazánk? Magyarország igyekszik életben maradni...


2 komment

Címkék: piac tej ár állomány növelés csökkenés rugalmasság tejágazat

süti beállítások módosítása