facebook

Genobox

2014.02.12. 09:00 Imre Laci

Úgy tűnik, hogy a végsőkig küzdeni fognak a genetikailag módosított gazdasági növények vetőmagjait előállító és forgalmazó cégek, hogy az Európai Unió piacain egyre több és több termékük jelenhessen meg. Most a DuPont Pioneer kopogtat 1507 nevű GM kukoricájával. Döntés egyelőre nem született, a Bizottságnál a labda, adta hírül az MTI.

monsanto dupont.jpg

Mivel a tagállamok szakminisztereiből álló tanács nem hozott döntést, az EFSA pedig nem foglalt egyértelműen állást, így ismét az Európai Bizottságon múlik, hogy végül megkapja-e a forgalomba hozatali engedélyt a Pioneer génmódosított kukoricája, vagy sem. Ez persze némi aggodalommal tölt el, hiszen ha az EU legjobb szakembereit tömörítő EFSA sem tudott (vagy kívánt) egyértelműen állást foglalni a kérdésben, és a szakminiszterek tanácsán is megosztott volt a szavazás, nem volt egyértelmű támogatás vagy elutasítás, vajon mi alapján fog pálcát törni az EB? Hát persze, hogy a lobbi alapján.

Természetesen az Európai Bizottság esetleges pozitív, azaz támogató döntése esetén nem fog az új GM kukorica minden tagállamban automatikusan köztermesztésbe kerülni, hiszen az efféle engedélyezési jog minden állam szuverén döntésén múlik. Pusztán egyfajta erőfelmérés lesz az EB döntése. Azt természetesen már láthatjuk, hogy a GMO kérdés nem a Dudits professzorék által képviselt tudományos vonalon, pro és kontra érvek alapján fog eldőlni.

Illúzióink ne legyenek, hiszen volt már arra példa, hogy a Bizottság az EFSA véleményével ellentétes döntést hozott. Ez történt akkor, amikor a szakemberekből, professzorokból álló csoport egyértelműen kijelentette, hogy az állati eredetű fehérjék - szabályos felhasználás esetén történő - etetése a gazdasági haszonállatainkkal nem jelent humán egészségügyi kockázatot. Ez a kérdés azért égető mind a mai napig, mert az állattenyésztés szójaéhségét, Dél-amerikai importtól való függőségét csökkentené, ha a vágóhídi melléktermékek felhasználhatók volnának például a monogasztrikus (sertés, baromfi) állatok hizlalásakor. Az úgynevezett szója lobbi kerekedett felül, a tiltás továbbra is életben van, a Bizottság döntése alapján.

A kérdés tehát, hogy a Pioneer, a Monstanto nagy riválisa is megjelenik-e az európai piacon, egyelőre még nem dőlt el. A magyar piacra jelentős befolyással sem az elfogadó, sem pedig az elutasító döntés nem lesz, hiszen hazánk alaptörvénye (alkotmánya) tiltja a genetikailag módosított élőlények köztermesztésben és -tenyésztésben való alkalmazását.

komment

Címkék: kukorica Európai Unió EB GM Pioneer DuPont

Nincsen akác tövis nélkül

2014.02.10. 09:00 Imre Laci

Az elmúlt napokban bombaként robbant a hír, mely szerint az Európai Unió ki szeretné irtani Magyarországról a fehér akácot (Robinia pseudoacacia), mondván, egy, a Kárpát-medencében nem őshonos gyomnövény. Természetesen a hír villám sebességgel terjedt a világhálón, a közösségi portálokon, és a magyar emberek egyként mordultak fel a témával kapcsolatban.

fehér akác.jpgTény, hogy a fehér akác az egyik legjelentősebb méhlegelő hazánkban, és valljuk be, kiirtásával a magyar méhész társadalom roppant nehéz helyzetbe kerülne, illetve a magyar méz exportjából származó jövedelm is jelentősen megcsappanna. Úgy gondolom, hogy ez a téma mind a vidéki (ön)foglalkoztatás, mind pedig az ország gazdasága szempontjából kiemelten fontos.

Eleve logikátlannak tűnik, hogy éppen most próbál tenni valamit Brüsszel az akác ellen, amikor több évszázada él hazánkban, és bátran kijelenthető, hogy nem ez a növény jelenti a legnagyobb veszélyt természetvédelmi területeinkre. Sokkal nagyobb problémát jelent a szintén behurcolt kanadai aranyvessző, vagy az bálványfa.

A fehér akácból előállított igen értékes élelmiszer, a méz nagyon sok embernek nyújt segítséget a megélhetéshez, vagy a jövedelmeinek kiegészítéséhez. Európán belül kis hazánkban található az adott területre eső legtöbb méhész, és igen jól működő, szigorú szabályok közt működő csoport a méhészeké. Magyarország egyik legkeresettebb exportcikke éppen a méz. Való igaz, hogy csupán a fehér akácból gyűjtenek mézet a méhek, sok más növény is szerepel a palettán. Jelentős méhlegelőt biztosít a nagy területen termesztett repce és napraforgó is. A fehér akác jelentősége abban rejlik, hogy a szezon lényegében ennek a növénynek a virágzásával indul. Az akácvirágzás megalapozza a szezont a méhészek számára.

Amennyiben az EU valóban lépéseket fog tenni a fehér akác Kárpát-medencéből való kiirtására, úgy erősen javallott elgondolkodni azon, hogy pontosan kik és milyen pénzből fogják végezni a fák vágását, illetve hová fog kerülni az így felhalmozott biomassza? Ezen felül akkor csattanjon el az első fejszecsapás az akácon, ha már egyetlen bálványfa sem fog nőni a vasúti sínek mentén, és a réteket sem növi be az aranyvessző és a parlagfű.

Én személy szerint üdvözlöm az Akác-koalíció létrehozását is. Remélem, hogy ezen a fronton hazánk sokkal eredményesebben fogja tudni képviselni érdekeinket, mint ahogy azt eddig megszokhattuk. Azzal viszont nem értek egyet, hogy az akácot, mint növényt nyilvánítsák hungarikummá, hiszen a húskészítmények, kolbászok esetén sem a sertés fajtát vagy hibridet illeti ez a megkülönböztetés, hanem a belőlük készített élelmiszert. Éppen ezért a valóban kiváló minőségű, Magyarországon előállított mézet védje a hungarikumokra jellemző szabályozás!

komment

Címkék: európai magyarország unió szabályozás méz irtás akác méhész

süti beállítások módosítása