facebook

A helyi mezőgazdaság jelentősége

2010.03.05. 23:13 Imre Laci

A helyi mezőgazdaság jelentősége
Minden bizonnyal sokan hallottak már a méltán híres korondi fazekasok szemet gyönyörködtető cserépedényeiről és dísztárgyairól! De vajon hallottak-e a cecei fűszerpaprikáról vagy az ott termő mézédes görögdinnyéről? Nem? Pedig Fejér megyében bizony híre van, s akárcsak az erdélyi Korondon, itt is az út mentén felállított standokon árulják portékáikat a kofák.

 

A nagyközségen átutazók jobbról is, balról is katonás sorokba felállított pultokon gyönyörködhetnek a füzérekben lógó fűszerpaprikákban, a haragoszöld dinnyékben és egyéb ínycsiklandozó árukban. Aki pedig egyszer megkóstolja az itt vásárolt élelmiszerek egyikét, később már ezekhez hasonlítja a máshol fogyasztott ételeket is. Jómagam is jártam már így, mikor messzi városban használt fűszerpaprikára legyintve mondtam; „Eltörpül a cecei paprika mellett!”. Így vált a cecei jelző mifelénk minőségi kitüntetéssé. Nem márka ez, hanem a hétköznapi emberek által létrehozott minőségbiztosítás. Biztosítás, hiszen eddig egyszer sem csalódtunk a kofáknál vett dinnyében és paprikában.
Biztos vagyok benne, hogy a környező városokból, így akár a nem is oly közeli Székesfehérvárról is hajlandóak egyesek leutazni Cecére, hogy az évi szükséges fűszerpaprika-mennyiséget előre megvegyék. A minőségért hajlandóak többet költeni a magyarok. Mindez érthető persze, hiszen a nagyáruházak polcain sorakozó paprikaőrlemények többsége íztelen, sőt, extrém esetben még paprikát is csak messziről látott. Márpedig a vasárnapi tyúkhúslevest mi koronázná meg jobban, mint a pikáns és markáns ízű fűszerpaprika? Ez az, amitől a gulyásleves, a pörkölt és a halászlé is magyarossá válik. A magyar konyha egyik szegletköve ez, amelyről már Gárdonyi is említést tesz Egri csillagok című regényében, mikor a magyar rabot leszidja egy török őr, amiért az túl erősre fűszerezte a levest.
Gárdonyi kissé túlzott ugyan, hiszen a török időkben még nem volt jelen az országban a fűszerpaprika, de ez mit sem változtat a tényen, hogy regényének ezen momentuma minden bizonnyal már a XIX. században kialakuló magyaros ízvilág egyik legkorábbi, írásban megjelenő emléke. S ki tudja, talán még az agárdi származású Gárdonyi Géza is kóstolhatta a cecei fűszerpaprikát!
Persze nem csupán Cece a híres egy-egy hagyományos termékéről. A szegedi paprika is sokak által ismert. Szegeden azonban elkövették azt az óriási hibát, hogy a távoli településekről is beszállított alapanyagok felhasználásával elvesztették termékeik tájjellegét. Ezt tetézte az őrleményeikbe kevert külföldről beszállított, dioxinnal fertőzött paprika keltette bizalmatlanság.
A helyben készített termékek általában könnyen eladható, jó minőségű élelmiszerek, hiszen a hírnév kötelezi a gyártót az állandó minőség garantálására. A helyben előállított élelmiszerek védelméhez és fennmaradásuknak segítéséhez szükség volna a helybeni feldolgozás, így pl. a szárító-, savanyító- és őrlőüzemek kiépítésére. A helyi foglalkoztatás, a vidéki munkanélküliség csökkentésére kiváló lehetőség volna a tájjellegű, helyben előállított élelmiszerek gyártása. Ez különösen igaz a kertészeti termékek, így például a zöldségfélék és az állati eredetű élelmiszerek; joghurtok, szalámik, stb… esetén. A helyi termékek hírnevén hogy ne eshessen csorba, fontos az eredetvédelem garantálása. Prémium kategóriás élelmiszer azonban csak akkor vásárolható alacsonyabb áron, ha a gazdák közvetlenül a fogyasztónak vagy egy közös feldolgozónak értékesítik áruikat. A kereskedelmi hálózatból ki kell zárni a felvásárlókat, hiszen ők felesleges közvetítői szerepükért súlyos árat kérnek, amellyel közvetve a gazdákat teszik tönkre és az árnövekményt a fogyasztókkal fizettetik meg a kereskedők.
Eljött a mezőgazdaság rendszerváltásának ideje! A családi gazdálkodás igenis életrevaló a mai gazdasági környezetben is, de ehhez olyan mezőgazdasági vezetésre van szükség, amely a kistermelők érdekeit védi az iparszerű gazdálkodókkal és a külföldről behozott, többségében silányabb minőségű termékekkel szemben!
 

5 komment

Címkék: magyar asztal agrár mezőgazdaság munkanélküliség vidék helyi fűszerpaprika cece kisüzem feldolgozó

A rugalmasság hiánya a tejágazatban

2010.03.03. 23:11 Imre Laci

Minden üzletben meghatározó tulajdonság a rugalmasság. Aki gyorsan tud igazodni a megváltozott piaci helyzethez, az profitál a legtöbbet. Gyakran a rugalmasság menti meg a vállalkozást a csődtől. Márpedig a mai helyzetben rengeteg cég felett lebeg Demoklész kardja...

A mezőgazdasági vállalkozások egyáltalán nem szerencsések ebből a szempontból. Vegyük példának a favorit tejágazatot. Pár éve még közel száz forintot fizettek a termelői tej literjéért, míg ma már 50 forint körül stagnál a felvásárlási ár. Amikor jó pénz ütötte a gazdák markát a portékáért, többen állománybővítésbe kezdtek. Több üszőborjút tartottak meg, hogy azok később növeljék a telep össztermelését.

A nemzetközi helyzet azonban közbeszólt és rengeteg telep állományritkításra kényszerült. Az idősebb vagy rosszabb termelésű teheneket vágóhídra küldték, ezzel csökkentve a takarmányozási költségeket. A telep életben maradása volt a cél. Mi lenne azonban, ha ismét felszökne a tej ára?

A mai napon termékenyített tehenek átlagosan 285 nap múlva ellenék meg borjaikat. Szerencsés esetben üsző születik, amelyet 18 hónapos korában tenyésztésbe is állítanak. Ezek után az előhasi üsző (első borjával vemhes szarvasmarha) további 285 nap múlva fog elleni és csak ez után kezd el tejet termelni.

Summa summarum: 1110 nap múlva kezdene el bevételt termelni a ma fogant állat. Három év alatt tudna teljesítménynövekedéssel reagálni egy tehenészeti telep a gazdasági változásokra. Ilyen biológiai korlátok mellett gyakorlatilag lehetetlen követni a piaci kilengéseket. A szó jelenlegi formájában egy tehenészet abszolút nem versenyképes. Ezen azonban nem lehet változtatni.

Az agráriumra nem szabad úgy tekinteni mint mondjuk egy fröccsöntő üzemre, amely egyik napról a másikra képes növelni vagy csökkenteni a termelését. Ezt Nyugat-Európában felismerték és optimálisabb támogatási rendszerrel igyekeznek orvosolni a gyorsan változó piaci környezet okozta kieséseket. S hol tart ma hazánk? Magyarország igyekszik életben maradni...


2 komment

Címkék: piac tej ár állomány növelés csökkenés rugalmasság tejágazat

Danone-marketing

2010.03.02. 18:45 Imre Laci

Gondolom sokan emlékeznek még rá, hogy egy időben több televíziós csatorna is "futtatta" az ország különböző gyermekkórházait és hasonló jótékonysági alapítványokat. Feltehető a kérdés, hogy ez mégis hogy jön ide, egy agrár és élelmiszer témakörrel foglalkozó bloghoz? Roppant egyszerű...

Manapság az élelmiszer megtermelése már nem jelent olyan nagy problémát. Az ország döntő részén nem kell tartani árvíztől és a kártevők ellen (kivéve a humán parazitákat) is eredményesen tudunk már védekezni. Ma amihez igazán fel kell kötni a bőgatyát, az az értékesítés. Mert ugye eladni csak úgy lehet, ha van piac. Ha pedig a piac tele van, akkor valahogy el kell érni, hogy a nép a mi termékünket válassza. Itt pedig szinte minden módszer megengedett. Hazudj, írj rá a dobozra bármit, a lényeg, hogy a te termékedet vegyék le a polcról.

Mi az, amivel mindenkit meg lehet fogni? Nem, nem a női mellek. Azokkal csak a férfiakat lehet megállásra késztetni. Jobban mondva a férfiak egy sötétebb rétegét, mert hát az okosabb férfiakra nem lehet rátukmálni egy vödör trágyát, csak mert a hoszteszlány bájosan mosolyog.

Akkor mégis mi az, amire egyaránt ráharap egy férfi és egy nő is, kortól, politikai hovatartozástól és minden mástól függetlenül? Hát az empátia. Haldokló kisgyermekek életbenmaradását kell hozzákötni a termékhez. Ezt tette már nem is egyszer a Danone, mikor felajánlotta, hogy minden megvásárolt termékük után 1, azaz egyetlen forintot adnak a Heim Pál Gyermekkórháznak, hogy vásárolni tudjanak valamilyen életmentő készüléket. Ez az igazi önzetlenség! A vadkapitalizmus korában egy ilyen cselekedet felért a búcsúcédula megvételével. Egyenes az út a Mennyek Országába!

Akkor, amikor kétszeres haszonkulccsal értékesíti a termékeit a Danone, egyetlen forintot fel is tud ajánlani! Akkor, amikor az értékesítési mutatója minden bizonnyal jópár százalékot ugrik egy ilyen nemesnek tűnő, ugyanakkor aljas marketingfogástól nekem kinyílik a bicska a zsebemben... Persze, lehet mondani, hogy így legalább összejött a pénz arra gépre ami jelenleg talán életet ment. De ez így nem egy nemes gesztus. Ezt a cselekedet a színtiszta üzleti érdek vezérelte.

Nincs annál gusztustalanabb és elítélendőbb mint mikor profitszerzés céljából kihasználják az ember érzelmeit és empátiáját.

Így a bejegyzés végén szeretném megjegyezni, hogy erre a húzásra is csak egy francia multinacionális vállalat volt képes. Úgy érzem nagy köszönettel tartozunk raccsoló barátainknak!


1 komment

Címkék: marketing együttérzés danone empátia pál gyermekkórház heim

süti beállítások módosítása