Magyar Asztal

Egy korábbi bejegyzésben említést tettem a fuzárium nevű gabonanövény betegségről, mely újabban egyre nagyobb hangsúlyt kap mind élelmiszer-egészségügyi, mind pedig takarmánybiztonság-ügyi szempontból.

A gabonaféléket megtámadó, nálunk csak fuzáriumnak (Fusarium graminearum) nevezett gomba a mérsékelt égövben széles körben elterjedt kártevő. Az EU 2001-ben hozott mikotoxin (gomba méreganyag) szintet szabályozó rendelete azonban csak az aflatoxin maximális szintjét határozza meg, a fuzárium toxin koncentrációra egészen 2006-ig nem mondott ki szabályt.

Bár az alapvető termesztéstechnológiai szabályok betartásával - fémzárolt vetőmag stb... - nagyrészt ki lehet küszöbölni a növények fertőződését, 100%-os védekezés nincs a betegség ellen. Így a gomba szépen tenyészik, az élelmiszerekbe pedig bekerül, amit a vásárló pedig nap mint nap elfogyaszt.

A Fuzárium toxinjainak veszélyességét felismerve több EU-s tagállam szabályozni kívánta a maximális toxinmennyiséget, mely nem elsősorban a felnőtteket, hanem a gyerekeket, serdülőket veszélyeztette.

"A 2006/576/EC bizottsági ajánlás a deoxinivalenol, zearalenon, ocharatoxin-A, -T2, -TH2 és fumonizinek hatáértékeit állapítja meg."- eutakarmany.com -

Az aláhúzott toxinokat a Fuzárium nemzetségbe tartozó gombafajok termelik. A toxin mennyiségének meghatározását is szabályozzák. Részletek itt olvashatók.

A mikotoxinok meghatározott maximális szintje persze nem jelenti a biztonságot és az egészséges élelmiszert! Vegyük példának az aflatoxint, amelyet az Aspergillus nemzetségbe tartozó gombafajok termelnek. Az aflatoxinról azt kell tudni, hogy már a legkisebb kimutatható mennyiség is bizonyíthatóan karcinogén, azaz rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nincs aflatoxintól mentes gabonaállomány, így a szabályokban meghatározott maximális mennyiségnek is csupán az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintet határozták meg. A biztonság ábrándja nemde?

Ami pedig a görbe tükör: a vegetáriánusok vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen ők arányaiban nézve több gabonát fogyasztanak mint "húsevő" embertársaik, ezúton a toxinbevitel esélye is nagyobb. Szóval azok a vegák akik egészségügyi (BSE, madárinfluenza, sertésinfluenza) meggondolásból mondtak le a húsevés örömeiről, most kicsit magukba szállhatnak.

Demendi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei agrárkamara elnöke szerint problémás lesz az idei évben is a meggy értékesítése. Ezen a területen is, akárcsak a tej esetében, a felvásárlók és a feldolgozók határozzák meg az árat, ami várhatóan 60 forint körül fog alakulni.

"A szárral szedett meggyért kilogrammonként csak 100, míg a szár nélküli gyümölcsért mindössze 50-60 forintot ajánlanak a felvásárlók." - agroinform -

4100 hektáron termelnek összesen meggyet, s 16.000-16.500 tonna termésre számítanak a gazdák. Szóval van meggy még annak ellenére is, hogy több mint 900 hektáron szinte mindent letarolt az elmúlt napokban gyakori jégverés. Csupán az eladás a problémás. Persze ugyanez a helyzet a tej esetében is.

Érdemes megfigyelni a meggy termőterületének évről évre történő csökkenését... A termőterület csökkenése pedig magával vonja a termésmennyiség esését is. 2007-ben pl. a KSH adatai szerint 42.571 tonna meggy termett és az átlagos felvásárlási ár 188,2 forint volt (ez országos adat, míg a fenti 16.000 tonna csak SzSzB megyére vonatkozik).

Demendi szerint összefogásra lenne szükség a gazdák között (akárcsak az összes többi ágazatban - a szerk.) csak így lehetne magasabb árat kicsikarni a felvásárlóktól és feldolgozóktól. Révén, hogy magyarokról van szó, erre az összefogásra vajmi kevés esélyt látok...

Januárban nyílt az első ún. szociális bolt Budapesten. Nem idősek vagy betegek étkeztetésére kell azonban gondolni! A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hívta életre ezt a bolthálózatot, mely ma már 18 üzlettel áll a vásárlók rendelkezésére. Hogy mi ebben olyan érdekes? Nézzük csak...

A szociális boltok lényege, hogy közvetlenül a termelőtől veszik meg az árut,- így kikerülve a felvásárlókat, terjesztőket, viszonteladókat akik mind-mind óriási haszonnal adták tovább portékáikat - szinte termelői áron, alacsony árréssel tudják értékesíteni a friss árut. A kezdeményezés olyan sikeres, hogy hamarosan minden megyeszékhelyen, valamint a főváros összes kerületében legalább kettő ilyen bolt fog működni. A nép örül: olcsó élelmiszer, friss és még a nemzeti érzelműek is elmorzsolhatnak egy könnycseppet a szemük sarkában, ugyanis csak magyar gazdáktól vásárolnak fel. Így elkerülhető, hogy a finom görögdinnye a az Auchan előtti aszfalton landoljon, mint ahogy az tavaly nyáron megtörtént, valamint az almatermesztők (igaz, ipari almáról volt szó) is nehéz helyzetben voltak tavaly. Azóta is folyamatos a gyümölcstermelők aggodalma, így nekik szinte megváltást jelent, a biztos piac, még ha egyelőre csak viszonylag kis mennyiséget is képes felvásárolni tőlük a szociális bolthálózat.

"Nincs sertéspestis Magyarországon - szögezte le Gőgös Zoltán, a földművelésügyi minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

Ezen a kaposvári telepen egy hónapja jelentkeztek állatbetegségi problémák, elhullások, ezt követően vizsgálatokat végeztek és addig a telep és a környező település karanténját elrendelték. A vizsgálat megállapította, hogy nem sertéspestisben pusztultak el az állatok, de érdemi magyarázatot az elhullásra nem találtak, ezért az 50 állatot - kártalanítás nélkül - leölték. Pénteken feloldják a zárlatot, mivel további megbetegedés nem jelentkezett."

- FVM.hu -

Itt ötven állatról van szó, míg a sonline.hu 70 példányról számol be. Ennyit a pontos információáramlásról. Végülis a dolog ezen része lényegtelen, nyugodtan vegyük mérvadónak az FVM híradását. Azonban nézzük a dolgokat reálisan: valaki sertéspestist kiált, amivel az ország sertésexportját és több gazda megélhetését ingatja meg. Ezek után már csak azt nem értem, hogy miért nem kiabálják azt is, hogy fuzárium veszély van? Mivel ez a probléma is egész Európát érinti, rengeteg betegséget okoz(hat) ez a gabonákon élősködő gomba, de mégsem rohangálnak az emberek az utcán és nem folyik a csapból is ez. (Persze mondhatnánk, hogy a fuzárium nem halálos. Aki többet szeretne tudni róla, az kattintson ide.)

Ezek után érdemes volna említést tenni a szalmonelláról is. Az EU 2001 óta foglalkozik ezzel a betegséggel komolyabban. Évente 160.000 ember betegszik meg tőle és 200 halálos áldozatot is szed. Szóval szerintem veszélyesebb a sertésinfluenzánál, tekintve, hogy az étkezési tojások elég nagy hányada hordozza a szalmonella (Salmonella parathypi) baktériumot...

Kiváncsi vagyok, hogy vajon itthon hányan nem esznek se baromfit, se sertést az influenza miatt? Ti képesek lennétek lemondani a finom rántotthúsról vagy a sült csirkecombról, csak mert a tévében azzal riogatnak, hogy a világon már mindenhol felütötte a fejét a betegség? Vagy ezek után már lesz olyan is, aki nem eszik tojást a szalmonella miatt és persze kenyeret sem a fuzárium végett? Sikerült valakit megijeszteni?

"A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a jelenlegi gazdasági körülmények között húzóágazattá válhat, és a válságból az egyik kivezető utat jelentheti - hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a magyar mezőgazdaság múlt évi exportteljesítménye elérte az 5,7 milliárd eurót, az import pedig csak 3,8 milliárd euróra rúgott. Vagyis az agrárgazdaság pozitív szaldója csaknem elérte a kétmilliárd eurót.
Ez a tendencia az idei első negyedévben sem tört meg, azaz az élelmiszerfogyasztás számottevően nem csökkent a globális gazdasági válság hatására sem." - MTI -

Azt a mindenit! Ki hitte volna? Magyarország már a középkorban is agrár ország volt! Még a gyengébbek is rájöhettek, hogy bizony a mezőgazdaság volt a húzó ágazat itthon. Normális esetben ugyebár... Persze az elmúlt évtizedek erőszakos iparosítása eltorzította a helyzetet, de ez nem változtat a tényen: Magyarország legnagyobb lehetősége a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban van!

Különösen nevetséges a fejtegetés, hogy mennyi is az exportunk és mennyi az importunk. Na jó, ha olyan rohadtsok tejet termelünk, akkor mégis miért vannak tömve a boltok cseh, lengyel és szlovák tejjel? Miért lógnak fűzérekben a kínai fokhagymák a közértekben és miért kell a gazdáknak folyton attól félniük, hogy nem tudják eladni terményeiket?!

A válságból a mezőgazdaság fogja kihúzni az országot? Kétlem. Csupán a gazdasági mutatók amúgy katasztrofális állapotát fogja kicsit tupírozni. Bár az idei éppenséggel nem, mivel elég rossz termésre számíthatunk szinte minden művelési ágban. Elég csak a zöldborsó árát nézni: 700 Ft/kg... (Megjegyzem, a kukorica termése még jó lehet az elmúlt néhány hét esőzései miatt.)

Szóval a miniszterünk ismét mondott valami egetrengetően nagynak tűnő dolgot, amit mindenki tud. Bár az importtal kapcsolatos kérdésemre szívesen várnám az esetleges válasz variációkat...